HTML

Minden ami Budapest

Apartmanjaink Szobákat és apartmanokat kínálunk 2-3-4-5-6 vendég részére. Modern apartmanjaink a városközpontban találhatóak. 2 percre a - metróállomástól - villamostól - Nyugati pályaudvartól - és a Westend City Centertől. Elhelyezkedéséből adódóan megfelel mind üzleti, mind pihenés céljából érkezők számára, lehetővé teszi Budapest minden turistalátványosságának és szórakozási lehetőségének egyszerű és gyors megközelítését. Szolgáltatásaink A nap 24 órájában segítjük ideérkező vendégeinket, hogy a lehető legkényelmesebben és otthonosabban érezhessék magukat itt tartózkodásuk során, megismerjék a helyi szokásokat és bepillantást nyerhessenek Budapest életébe. A szállásadói tevékenységünk mellett igény szerinti programok, kirándulások, vidéki helyszínek meglátogatásában is segítjük Vendégeinket, így akármilyen céllal érkezik hozzánk, mindenben segítünk megkeresni Ön számára a legjobbat. Örömmel vesszük, ha programszervezéssel segíthetjük színesebbé tenni Budapesten való tartózkodását. Minden kedves Vendégünknek kellemes időtöltést kívánunk!

Érdekességek

Budapest

Budapesti hirek

Friss topikok

  • orgyen: "Már az internetet is elérhető "A mi Budapestünk" sorozat!" Mármint a www.klubhalo.hu/ oldalon ker... (2011.03.14. 03:45) Kiadványok budapestről

2011.09.01. 23:51 Provocateur R.K.

TOP 10

 

 

MOST BEAUTIFUL CITIES IN THE WORLD



 

1 | VENICE

Venice
Among those who've seen it in person, the conclusion is unanimous: Venice is the most beautiful city in the world, and the only one that can truly be described as unique. Each building is a work of art, with their beauty enhanced when reflected on the canals that cross the city. Its magical scenery is fascinating and breathtaking at first sight, evoking the feeling of entering the setting of a real-life fairy tale. It's perhaps even unfair to all other cities to call Venice a city, as it is a place unlike any other, that no other can compare to, or ever be like. 
-SEE THE VENICE CITY GUIDE>>

2 | PARIS

Paris
The Seine and the bridges that cross it, the grand boulevards, the monumental squares, the magnificent monuments, the charming streets of Montmartre -- these images of Paris confirm that it is indeed the most elegant and sophisticated of all cities. It has inspired practically every major world capital, with every city claiming its own Champs-Elysèes, and Place des Vosges becoming the prototype of residential squares throughout Europe. Sit at an outdoor café table or go on a boat tour of the Seine and see it all romantically flash before your eyes. 
-SEE THE PARIS CITY GUIDE>>

3 | PRAGUE

Prague
It is known as the city of the thousand spires because of its profusion of grand, beautifully-preserved historical monuments dating from practically every period in history. Those spires are best admired from the bridges that cross the Vltava River, especially from the magnificent Charles Bridge, or standing in the stunningly beautiful Old Town Square. Add the atmospheric alleyways and cobbled streets that lead to it, and you know that few other cities delight the senses as much as Prague. 
-SEE THE PRAGUE CITY GUIDE>>

4 | LISBON

Lisbon
Magnificently sited on a series of hills running down to the grand Tagus River, Lisbon is one of the world's most scenic cities. Beautiful unexpected views are found at every turn down its colorful, picturesque streets, and especially from strategically-placed viewpoints or terraces at the top of each hill. The city has an unpolished, seductive appearance; an effortless beauty with captivating details such as cobbled designs, tiled façades, and pastel-colored buildings blending together to give it a singular atmosphere now lost in so many other cities. In such a stunning place, it's no wonder that many of the world's great explorers questioned what other beauties lied beyond the horizon when they departed from here in the 15th century. 
-SEE THE LISBON CITY GUIDE>>

5 | RIO DE JANEIRO

Rio de Janeiro
There are those who say God created the world in six days and devoted a seventh to Rio. The city is indeed blessed with one of the most stunning settings in the world, making it the most naturally beautiful city in the world. Even if it was deserted of buildings and population, anyone standing at the top of the famous Sugarloaf Mountain or by the Corcovado statue would see one of the world's most beautiful landscapes. Green, tropical luxuriance mixes with the blue of the ocean and the brightness of the sand at the beaches, proving that this is indeed "the marvelous city" as locals call it. 
-SEE THE RIO DE JANEIRO CITY GUIDE>>

6 | AMSTERDAM

Amsterdam
Each of the thousands of buildings that line Amsterdam's main canals can be classified as a monument, beautifully kept as apartments, offices, cafés, restaurants, and even brothels. All together they form an aesthetic uniformity that make the city one of the most charming in the world, a stunning place of bridges and bikes crossing canals, picturesque cobbled streets, and strikingly elegant architecture. 
-SEE THE AMSTERDAM CITY GUIDE>>

7 | FLORENCE

Florence
Florence is synonymous with the Italian Renaissance, known for the artistic heritage in its palaces and museum collections. Yet with all the beauty both inside and outside its palazzi's walls, it is the city as a whole that impresses the most. See it from Piazzale Michelangelo, a 19th century terrace overlooking the entire city, and you'll be looking at one of the most storybook-perfect cityscapes. You'll see its unspoiled skyline, the towers and domes of the heart of the city, its bridges, the hills in the distance, and the magnificent Duomo standing in the middle of it all. Few other places in the world will leave you as awestruck. 
-SEE THE FLORENCE CITY GUIDE>>

8 | ROME

Rome
The city standing on seven hills by the Tiber River is a treasure-trove of monuments among some of the most beautiful squares and classical architecture in the world. Because everyone visits Rome for its landmarks, its picturesque streets are often overlooked, such as those of the Trastevere district, filled with charming lanes, faded palazzi, and lovely homes decorated with flower boxes. It is on streets like those that Rome proves itself to really be eternal. 
-SEE THE ROME CITY GUIDE>>

9 | BUDAPEST

Budapest
Split in two by the Danube River, Budapest is the result of the merging of three cities. Buda is the hill with the royal palace and an old town filled with baroque and gothic monuments looking over the mostly-19th century Pest, crossed by broad avenues lined with elegant neo-renaissance buildings. Admire its setting and remarkable architecture (including the stunning Parliament Building) from the monumental Chain Bridge, and step into the old town for some of the most romantic lanes you'll ever stroll through. 
-SEE THE BUDAPEST CITY GUIDE>>

10 | BRUGES

Bruges
It's a small city, in a small country, hardly a metropolis, but huge on beauty. It's one of the world's best preserved medieval cities, filled with gothic and baroque monuments surrounded by an oval canal and extraordinarily romantic cobbled lanes. It's no wonder that it is one of Europe's most visited cities, helped by its location in the very center of the continent. It's an unmissable destination when in BRUSSELS, and easily accessible from anywhere in central Europe. Its combination of gorgeous architecture and pretty, peaceful spots crisscrossed by canals make it one of the most magical sites to be experienced in the world. 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.09.01. 23:47 Provocateur R.K.

 

 

The Queen of the Danube

Budapest

Two cities separated by the Danube River became one and formed one of Europe's most beautiful capitals. Today, Budapest has also grown in the number of tourist visits, as well as in hotels, restaurants, and boutiques opening their doors. Since joining the European Union not too long ago, it has been cleaning up its beautiful architecture and is now more attractive than ever. It's especially beautiful when seen from the top of the hilly Buda side or from the river, with landmarks standing out in the skyline. 

A visit to its famous thermal baths is a must, and the classical music scene is impressive. You may also join the local fashion-conscious youth in the new buzzing nightlife, or simply continue wandering the cobbled streets admiring the city's charm and lovely vistas.

Budapest

Szólj hozzá!


2011.05.05. 13:39 Provocateur R.K.

Szép lenne.

 

Budapest lehet a legmenőbb város a térségben

 

 

Múlt héten írtam itt az Egy nap a városban blogon arról, hogy a Budapest-Prága-harcban bizony vesztésre állunk, de megígértem azt is, hogy rövidesen beszámolok a kilábalás esélyéről. Arról az útról, amin végigjárva lehetőségünk nyílik arra, hogy Budapest a régió meghatározó városa lehessen, ami elsőként jut a turisták eszébe, amikor kelet-európai úticélt keresnek.

Az adottságok jók: Budapest belvárosa Prágával összevetve jóval nagyobb, a Körút vonaláig, Budán a várig mindenképp a klasszikus city-ről beszélhetünk, sőt, Pesten akár a Dózsa György útig, a Hősök teréig, a Városligetig is tágíthatjuk ezt képzeletbeli határt. A területen belül elképesztő mennyiségű érdekesség található, ezért tud működni ez a blog is: épületek, múzeumok, boltok, sugárutak, fürdők találhatók itt olyan sűrűségben, hogy számos főváros megirigyelhetné azt.

Csak sajnos romos állapotban, ami az egyik gátja annak, hogy egy virágzó, élhető városnak tűnjön Budapest: még a Kiskörút vonalán belül is ritka a szépen renovált ház, a Kiskörút meg a Dózsa György közt viszont már alig találni ilyet. Ez egy adottság, amit csak kinőni lehet, amire nincs azonnali gyógyír.

Egy másik, még fontosabb körülményre viszont van megoldási javaslat: a fontos látványosságok összekötése. Az elmúlt években számos olyan felújítás történt Budapesten, ami nemcsak árnyalatnyival, hanem mélységében is képes volt élhetőbbé tenni a várost, elég csak az Új Főutcára, vagy a Kiskörút, esetleg az Erzsébet híd pesti hídfője gondolni, ezek azonban szigetként élnek a városban, nem adnak ki egy olyan szervezett egységet, ami alapján azt hihetni a turista: valódi koncepció van a városban. 

Szeretem Budapestet mozgalom (SZEBU) viszont pont ezen ügyködik. Civil szervezetként jöttek létre még a 2000-es évek első felében, ahová pártállástól függetlenül csatlakozhatott bárki, aki tenni akart a főváros szépítéséért. Viszonylag közel ülnek a tűzhöz, tagjaik közelről ismerik a városvezetést, csak még nincs akkora társadalmi bázisuk, nem ismerik annyian a terveiket, hogy komoly sikereket tudjanak elérni. Pedig létezik egy szuper Budapest-koncepciójuk, amivel akár a régió egyik legélhetőbb fővárosát varázsolhatnák ebből az 525 négyzetkilométerből. 

De lássuk, pontosan miről van szó: egy komplex városrendezési tervről, ami átalakítaná a belvárost, átadná azt a budapestieknek, élhetőbbé, szerethetőbbé tenné, valamint összekötné a fontosabb pontokat, így aztán a turistáknak is sokkal érdekesebb lenne a város: mindenki szívesebben látogat egy olyan helyre, ahol szeretnek élni a lakók, mint oda, ahol csak a túlélésre játszanak. Nem is húzom tovább, inkább megmutatom ezt a képet, amin világosan látszanak a koncepció részletei:

És akkor vegyük át őket néhány pontban. Az egyik leghangsúlyosabb elem a Belgrád rakpart tökéletes átalakítása lenne. Az autó és villamosforgalmat a föld alá terelnék, amihez nem is feltétlenül kéne olyan hihetetlen átalakításokba kezdeni: az úttestet elég lenne olyan mélyre vinni, ahol már most is van az Erzsébet, meg a Szabadság híd alatt, pontosabban nem kéne felhozni onnan őket. Utána mehetne a leburkolás, és a Dunát végre visszakapnák a lakók, ami egy roppant fontos eleme bármelyik koncepciónak: itt van ez a hatalmas folyó, ami a rakpartok miatt gyakorlatilag el van zárva a várostól, az emberektől, a turistáktól. Pedig lehetne ezt így is:

A lefedett autóút helyére a mozgalom kikötőt és szabadtéri parkot képzel el, egy fiatalos, fesztelen korzót, ahol naponta tízezrek pihenhetnék ki a munkát, akárcsak az ügyesen felépített városokban a tenger-, és folyópartok. A Dunára visszatérhetne az élet, hajók, stégek épülhetnének rá, és a korábban már itt is hiányolt hajóközlekedés is felbukkanhatna.

De nem úszná meg a másik oldal, a Gellért-hegy lába sem:

A forgalom itt is a föld alá kerülne, amihez megint nem kéne nagy varázslat, legalábbis a rakparti szakaszon, hiszen ez a terület eleve a felső part szintje alatt fut. A Szent Gellért rakpart és a Döbrentei sér süllyesztése már nagyobb beruházást igényelne, de egyrészt több száz példa van a világban hasonló úthálózat kialakítására, másrészt meg csodálatos fürdőváros jöhetne létre hatalmas parkokkal és a Gellért hegy közelségével: legtöbbször észre sem vesszük ezt a púpot a város közepén, annyira leszelik Budapestről az utak.

Ez a fejlesztés azért lenne pompás, mert a kevés idelátogató turista szinte kivétel nélkül a fürdőinket dicséri, és a terület átalakításával sétatávolságra kerülne egymástól a Gellért fürdő, meg a Rudas, és egyáltalán, a túloldallal együtt a város egy élhető, szerethető része jöhetne létre, amit szeretnének a Budapestiek, így a turisták is.

Nyitottunk egy fürdővárost, meg egy kikötővel egybekötött promenádot a belvárosban, mi kell még? Hát az, hogy átcsaljuk valahogy az embereket a Pestről Budára. Erre gyaloghidat ajánl a mozgalom, de nem ki a francba, mint a Finta, hanem a város közepébe, a Vígadó tér és a Várkert bazár közé (sokan mondják, hogy ilyen célra megfelelne a Lánchíd is, de ez azért nem igaz, mert ha megfelelne, már most is használnák az emberek, a helyzet azonban az, hogy alig néhányan sétálnak át rajta).

Ezen a területen évszázadokon keresztül volt gyalogos összeköttetés pontonhidakkal, a város természetes szerkezete is úgy alakul, hogy itt érdemes összekötni Budát Pesttel, és egy ilyen gyalogoshíd óriási turisztikai szolgálatot tehetne: a Duna bal partján sűrűsödik össze a turisták többsége, akik egyszerűen nem jutnak el a szellemvárosként tengődő várba. A Lánchíd átalakítása nem lenne jó megoldás, annak a közepéről ugyanis nem lehet kilátni, nem gyalogoshídnak van szánva. A Parlamentet összekötni a Bem térrel szintén hülyeség lenne: turisták nem mennének arra, a városlakóknak meg van már ott egy híd, igaz, a víz alatt: a metró. A turisták viszont akár ősszel vagy tavasszal is átsétálhatnának egy fedett hídon a turisztikai szempontból haldokló budai városrészbe.

A gyalogoshídon átérkezve a felújított Várkert Bazárba botlana a turista, ezt a beruházást egyébként a kormány is támogatja, és valószínűleg Budapest egyik legszerethetőbb köztere jönne itt létre, hiszen az alapanyag tökéletes: az omladozó épület még szétesés közben is dekoratív. Ez lehetne a vár kapuja kávéházi teraszokkal, cukrászdákkal, és gyorsliftekkel fel a palotához. Innen már szinte behúzná a turistát a vár gravitációs mezeje, amit kocsmákkal, éttermekkel, közterekkel szeretne élhetőbbé tenni a mozgalom, hogy azok a fiatalok, akik jelenleg csak a pesti oldalon szórakoznak, úgy érezzék, van miért felmenni a várba. Ez a terület ugyanis most kihasználatlan, nem jár oda sem budapesti, sem a turista, ami egyszerűen példátlan és megengedhetetlen, hogy a városnak egy ilyen szép része parlagon heverjen. Ha viszont meglesz a gyalogos összeköttetés, elkészül a vár kapuja, lehetőség lesz gyorsan, ingyen feljutni a várba ahol programok is lesznek, akkor automatikusan megindul az emberáradat.

Főleg, ha tudja, hogy a közelben színvonalas berúgás lehetősége várja, a Szeretem Budapestet mozgalom ugyanis a magyar borvidékek pincéivel tervezi benépesíteni a Tabánt. Ezzel kisvárosias, falusias atmoszférát csempésznének a főváros szívébe úgy, hogy csak egy tetszhalott területet kéne hasznosítani, nem is különösebben nagy befektetéssel: a pincék megépítésének költségét rá lehetne bízni a borrégiókra, a pénz meg valószínűleg elég hamar visszajönne, hiszen alig 12 percnyire a Vörösmarty tértől eléggé népszerű lenne a terület, mert a világon nagyon kevés példa van arra, hogy a nyüzsgő belvárosból ilyen gyorsan a kisvárosi nyugalomba lehessen érni.

Na akkor összegezzük: A Szabadság és az Erzsébet híd közti autópályán kikötő, promenád és fürdőváros jönne létre parkokkal. Kissé északra a Dunánál megrekedő turistákat egy gyalogoshíddal szállítanák át a tetszhalott budai várnegyedbe, ahol a felújított Várkert Bazárban és a borpincékkel teleszórt, falusias Tabánban üthetnék el az időt, mielőtt meglátogatnák a Budai Várat.

Szerintem zseniális a koncepció, és azt végiggondolva ugyan vannak olyan kérdések, amiket el kell gondolkozni (az autós forgalom földalatti biztosítása, mélygarázsok megépítése), összességében azonban a tervek mentén végighaladva tisztán kirajzolódik annak a Budapestnek a képe, amiben sokkal jobb élni, és ami a régió legkedveltebb turisztikai látványossága is lehetne, akár Prága mellett, vagy előtt. Hiszen arra építenénk, amiben erősek vagyunk.

Ha támogatod a tervet, nyomj egy like-ot a poszt végén!

forrás:egy nap a városban
 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.19. 14:15 Provocateur R.K.

A Parkolás egy vicc :-(

 

Dupla parkolási büntetés a kilencedik kerületben

 

Az autón kerékbilincs volt, ami elég fura, tekintettel arra, hogy szabályosan parkolt egy félreeső kilencedik kerületi utcában, a Ráday mellett. Ott volt mindenki, az autó tulajdnosa és a kerületi közterületfelügyelő embere, és bár Dórával vacsorázni indultunk, lefékeztünk, hogy megtudjuk, mi történik éppen. A környéken ugyanis még sosem láttunk kerékbilincset, elképzelni sem tudtuk, hogy a látszólag szabályosan parkoló autó mivel szolgált rá a különösen kegyetlen büntetésre. Kérdezősködtünk és kiderült, hogy csak a díjfizetéssel volt a probléma: a sofőr nem tudta, hogy a kilencedik kerület belvárosi részén hat után is fizetni kell a parkolásért, így nem dobott pénzt az automatába. A hatezer forintos mikuláscsomag tehát jogos. Na de mi a magyarázat a kerékbilincsre?

A közterületisek nem tudták megmondani.

El is felejtettük volna az esetet, ha két órával később, amikor épp hazaértünk a vacsorából, nem futunk bele egy másik kerékbilincses autóba. Ebbe:

Az Opel tulajdonosai kétségbeesetten futkároztak az autó kőrül, várták a közterületiseket, hiába: felhívták őket, de negyven perc után sem érkeztek meg, hogy levegyék a kerékbilincset. Három vidéki nőröl volt szó, és ugyanarról az esetről: örültek, hogy el tudtak igazodni a bonyolult pesti közlekedésben, meg hogy találtak helyet, eszükbe sem jutott, hogy hat után még fizetős az övezet. A hatezres mikuláscsomag jogosságát persze nem vitatták, de azt képtelenek voltak megérteni, miért kellett bilincset is rakni az autóra.

Egyre érthetetlenebb volt az eset: a két büntetésből kiderült, hogy a kerületben bekeményítettek, de azt nem értettem, milyen alapon. Miért raknak egy autóra egyetlen hiba miatt két büntetést, egy hatezres mikuláscsomagot és egy 15 ezres kerékbilincset? Vagy akkor már miért nem nyomják punkban? Álljon oda az autó mellé egy parkolóőr, és percenként rakjon rá egy hatezres büntetést, a közterületisek meg addig csavarozzák a bilincset, amíg van szabad kerék!

Hogy kiderítsük, mi folyik a kilencedik kerületben, elsétáltunk az utca elejére, és ezt a táblát találtuk:

Az alsó, amelyik a bilinccsel fenyeget, új, a kerület tehát csak most vezette be ezt a szolgáltatást. Felhívtam a közterületiseket is, egyrészt, hogy ha már ilyen keményen büntetnek, legalább jöjjenek ki a vállalt húsz percen belül, és ne várakoztassanak három nőt közel egy órán keresztül este tíz után az utcán, másrészt meg hogy magyarázza már el, milyen alapon büntetnek duplán? Az ügyintéző persze nem tudott semmit a jogszabályi háttérről, de azt ő is megerösítette, hogy új jelenségről van szó, a kerület január óta él ezzel a lehetőséggel.

Megnéztük azt a papírt is, amit a közterületesek hagytak hátra, és ami a KRESZ 15. paragrafusának első bekezdésének c pontjára, tehát a díjfizetés nélküli várakozás hivatkozott, elvileg tehát a jogszabályi háttér rendben van, jár a kerékbilincs, ha nincs parkolócédula.

Viszont van itt számos aggályos kérdés:

Mi szükség két büntetőszervezet fenntartására, miért nem elég egy?

Milyen alapon lehet Magyarországon kétszeresen is büntetni egyetlen szabálysértésért?

Ha kettőig eljutottunk, mi akadályozza meg a három, négy, még több büntetést?

Miért kaptak bilincset ezek a nők, ha a kettővel mögöttük jegy nélkül parkoló autó csak mikuláscsomagot kapott? Mi alapján szelektálnak? A kerékbilincsek száma határozza meg a büntetés mértékét?

És a legfontosabb újságírói kérdés: ezt így hogy?

forrás:egy nap a városban blog

Szólj hozzá!

Címkék: budapest közlekedés


2011.01.16. 17:25 Provocateur R.K.

300 férőhelyes a West-Balkán

 

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Fotó: Tuba Zoltán [origo]

″Megbocsáthatatlan hibával″ vádolja a West-Balkánt Terézváros

Legfeljebb 300 ember tartózkodhatott volna szombat éjjel a West-Balkánban, és este 10-kor már be kellett volna zárni a szórakozóhelyet - mondta vasárnap délután Terézváros polgármestere. A szórakozóhelyen három fiatal lány halt meg, miután pánik tört ki a hatalmas tömegben. A polgármester szerint az üzemeltető "megbocsáthatatlan hibát követett el".

 

forrás:origo

Pánik és három halott a Nyugati téren, a rendőrség szerint nem volt késelés

2011. január 16., vasárnap, 00:04 • Utolsó frissítés: 6 órája
Szerző: hvg.hu


Címkék: videórendőrségrendőrökpánikmentősökhalálos áldozatNyugati tértömegpánik;West-Balkándiszkótragédia;

Három halottja van a Nyugati téren annak a tömegpániknak, ami szombat éjjel tört ki. A rendőrség hajnali fél hármas információi szerint nem volt késelés.

Három fiatal lány vesztette életét a West Balkán szórakozóhelyen szombat este. A tisztázatlan körülmények között bekövetkezett tragédia miatt kialakult pánikban a menekülők több fiatal társukat is eltaposták - közölte éjfélkor a BRFK sajtóügyeletese.

A hvg.hu helyszínen tartózkodó tudósítója bejutott a kordonnal lezárt területre is. Egyes hírek szerint késelés történt a szórakozóhelyen, mások szerint a tömeg nyomta halálra az áldozatokat. A rendőrség később határozottan cáfolta a késelést.

Galériánkhoz kattintson a képre!

Fotó: MTI

Éjfél után a Nyugati téren elsősorban fiatalokból álló, hatalmas tömeg verődött össze, de az itt lévők sem tudták biztosan megmondani, hogy mi történt. Sokan nem tudtak a halálos áldozatokról sem, és csupán a súlyos sebesültekről beszéltek tudósítónknak.

A rendőrség kordonnal vette körül a szórakozóhely környékét. A tér egy részét kiürítették éjfél után negyed órával. A mentők nagy része ekkorra már elhagyta a helyszínt, a rendőrök viszont továbbra is nagy erőkkel voltak jelen.

NOISE NIGHTLIFE - West Balkán-beléptetés a tragédia éjszakáján
Szerző:
További videók

A hvg.hu tudósítója háromnegyed 1 környékén bejutott a lezárt területre, de nem sikerült megszólaltatnia senkit. Az egyik intézkedő rendőrparancsnoktól megpróbálta megtudni, hogy a kabát nélkül kint rekedt fiataloknak miért nem adnak pokrócot vagy valami ruhát bentről, de választ nem kapott, és elküldték a helyszínről. Éjjel egy óra után a kabát nélküli fiatalokat elkezdték terelni a Nyugati pályaudvar egyik melegedője felé. Negyed kettőkor elhagyták az épületet azok is, akik a szórakozóhelyen rekedtek.

Galériánkhoz kattintson a képre!

Fotó: MTI Fotó: Lakatos Péter

A fiatalok közül többen elmondták: a szórakozóhelyen hirtelen leállt a zene, felkapcsolták a villanyt és mindenki menekülni kezdett a bejárati ajtón keresztül, még a kabátjukat sem volt idejük felvenni. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójának beszámolója szerint két sérült lányt a helyszínen levő fiatalok a fejük felett, kézről kézre átadva próbáltak meg a helyiségből kijuttatni.

Jellemző a helyzetre, hogy sokan még azt sem tudták, mi történt. "Késeléses buli, ezt is megéltük. Akkor most elkezdem felvilágosítani magam, mert ott nekünk nem nagyon mondtak semmit" - írta az egyik résztvevő a twitteren.

A hvg.hu kérdésére a rendőrség fél háromkor elmondta: nem történt késelés. A rendőrség helyszínen rögtönzött sajtótájékoztatója szerint a tömegben pánikhangulat alakult ki. A hatóságok folyamatosan hallgatják ki a tanúkat, és további szemtanúkat keresnek. A rendőrség azt is cáfolta, hogy tömegverekedés tört volna ki.

Galériánkhoz kattintson a képre!

Fotó: Hernádi Levente

Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő a helyszínen kijelentette: vizsgálja a rendőrség, hogy a helyiségben többen tartózkodtak-e, mint amennyi a befogadóképessége, illetve azt is, hogy a megfelelő menekülési útvonalak biztosítva voltak-e.

Három órakor a mentők sem tudtak arról, hogy a három halálos áldozaton kívül mások is megsérültek volna - mondta el az MTI érdeklődésére az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese, Németh Cecília.

Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítójának beszámolója szerint a szórakozóhelyet lezárták, a várakozó fiatalokat pedig arról tájékoztatták, hogy csak a bűnügyi szemle után kaphatják meg ott hagyott értékeiket. Aki ezt nem tudja megvárni, azok vasárnap egy külön megadott telefonszámon érdeklődhetnek holmijaik felől.

A hvg.hu úgy tudja, a szombat éjszakai rendezvényt nem a West Balkán üzemeltetői, hanem egy külsős cég szervezte a szórakozóhelyen.

Élő kamerakép a Nyugati térről

forrás: hvg

Szólj hozzá!


2011.01.09. 21:57 Provocateur R.K.

CÍMLAP - 70 milliót kerestek az iszapkatasztrófa kapcsán a kormány által megbízott ügyvédek - www.rakosline.hu

 

CÍMLAP - 70 milliót kerestek az iszapkatasztrófa kapcsán a kormány által megbízott ügyvédek - www.rakosline.hu

Rakosline Hu, 2011. január 9.
 
 

Az Orbán-kormány által megbízott ügyvédek eddig 70 millió forintot kerestek munkadíj, és utazási költség címén. Mindeközben az iszapkatasztrófa károsultjai még ennyit sem kaptak az 1,6 milliárdnyi adományból, amely az Országos Kármentő Alapban van.

Az állam által kiválasztott ügyvédeknek minden hónap 10-én kell óránként 25 ezer forint plusz áfa munkadíjukra, és 10 ezer forint plusz áfa útiköltségükre vonatkozó elszámolásukat a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságához beküldeni.

Eközben a károsultak az Országos Kármentő Alapból családonként, sérüléstől függően is csak 150-300 ezer forinthoz, ha hozzájutottak.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: más


2011.01.07. 19:37 Provocateur R.K.

Kiadványok budapest 1

 

Sorozaton kívül

 A XX. század ujjlenyomata

 A XX. század ujjlenyomataAz ötletet adta, a tárgyakból válogatott és az előszót írta Gerő András

 

A millenniumot ünneplő sokszínű rendezvénysorozat egyik eseménye volt A XX. század ujjlenyomata című kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum rendezésében. Az ötlet Gerő Andrástól származik. Abból indult ki, hogy ha több száz embert felkérnek, nevezze meg azt a tárgyat vagy tárgyiasítható fogalmat, amely az ő vagy családja életében meghatározó érzelmi vagy intellektuális szerepet játszott, emlékeikből - mint kezünk bőrének csak ránk jellemző vonalkáiból - kirajzolódik századunk ujjlenyomata. Dr. Schiffer János főpolgármester-helyettes felkérő levelére sokan reagáltak. A beérkezett anyagból először a millenniumi földalatti állomásain, majd a BTM-ben nyílt kiállítás. A legbővebb válogatás a kiállítás honlapján látható (www.ujjlenyomat.budapest.hu).            

 

A szokatlan vállalkozás változatos, valóban érdekes eredményét érdemesnek látszott időt állóbb módon is bemutatni. A Városháza Kiadó reprezentatív megjelenésű kiadványt állított össze az anyagból, remélve, hogy a század-(és ezred)vég emberének emlékei sokakat érdekelnek a jelenben, és talán megőriznek belőlünk valamit a jövő számára is.           

(A könyvterv Kiss István munkája.)

 

 

 

Túlparti látomásBuza Péter:            

TÚLPARTI LÁTOMÁS

 

Budapest dunai panorámáját mindig a pesti oldalról csodáljuk, Budát nézzük, mégis alig tudunk valamit a budai part épületeiről.           

A pesti oldal hatalmas palotáit, tereit sokkal jobban ismerjük. Szerzőnk most - ahogy mindannyian szoktuk - szintén Pestről néz át Budára. Ezután közelebbről is szemügyre veszi témáját: a Rakpartot, a Várkertet és a Tabánt. Megismertet bennünket szép archív képek és Gadányi György mai panoráma- és épületfotóinak segítségével a hajdan volt parttal, hajósok, halászok, bőrösök és más iparosok világával, a később ide települő gazdag polgárok házaival és az arisztokraták pompás palotáival, egészen a mai, nem minden esetben szívderítő állapotig.            

 

(Tervező Kiss István)

 

 

Ma már csak emlék?MA MÁR CSAK EMLÉK? / MERE MEMORIES?

Budapest, 1952–1975

 

A képeket az MTI archívumából – Bara István, Benkő Imre, Danis Barna, Fényes Tamás, Gink Károly, Lajos György, Mező Sándor, Pálfai Gábor, Petrovits László felvételei közül Gera Mihály válogatta. Az előszót Esterházy Péter írta.          

 

Többnyire életképek ezek, az élet képei. Nem valami görcsös “a derű óráit számolom”, csak épp látszik, hogy az élet él és élni akar. Mondjuk, látunk egy ruhapróbát 1960-ból. Ez nem az akkor nagyon is létező, mocskos diktatúráról ad hírt, hanem egy kultúráról, amely, mint ezt immár tudjuk, épp eltűnőben van. Egyáltalán a hatvanas évek Budapestje még emlékezik, emlékezni látszik önmagára, vannak formái, vagy legalábbis még láthatjuk, hogy voltak. A fontosnál is fontosabb a politikai emlékezet, és volt viszonyaink közt szükségszerűen politika lett minden (ettől koldulunk máig), ám ezeket a képeket nézegetve egy szélesebb, mélyebb vagy még inkább tágasabb emlékezés előtt nyílik lehetőség: kissé idétlenül úgy lehetne mondani, emlékezés az életre.         

 

A könyvterv Kiss István munkája

 

 

 

ÉHE A SZÓNAK / HUNGER FOR THE WORD

 

Olvasó budapestiek /Reading in Budapest, 1945–1990

 A képeket főként az MTI archívumából válogatta és az előszót írta Gera Mihály.          

 … A fénykép, bármennyire igyekszik is, nem tudja hűségesen követni a szöveget, mivel mindig valósághű. Az apró részletek: az öltözködés, a könyvek, az olvasók tekintete, akár akarták, akár nem, sok mindent elárul.

Vajon hogyan él a tarisznyás kisfiú? Merre jár az a két fejkendős nő, akik Lenin-Sztálin kötete fölött mosolyognak? A magyar űrhajós útjáról olvasó parasztasszony, pék, villamosvezető mit olvas mostanában? Na és a mozgókönyvtárak! Ha valamit sajnálok, akkor azok a mozgókönyvtárak… Amikor a könyvnek volt útvonala, menetrendje, megállója, és ott türelmetlenül várakozó olvasók, akik aggódva latolgatták, időben érkezik-e a könyvtáruk. Vajon hová lettek a mozgókönyvtárak?

 

 

 

A kötetet Kiss István tervezte.

Megjelent a Pro Cultura Urbis Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Rt. támogatásával.

 

 

 

FRIEDMANN ENDRE: EMBEREK

Budapesti életképek 1854–1988. City Folks. Snapshots of Budapest life.

 

Friedmann Endre több mint ötven év alatt megszámlálhatatlan felvételt készített (készít a mai napig). Az emberek között él, nem lóg ki a sorból. Szereti a kis, hétköznapi eseményeket, a pillanat humorát, az élet fonák oldalát. Mindig földközelben fényképezett, azt, ahogy éltünk: az első dudamentes napot, a hidegrekordot, a kánikulát, Kiss XXIV. János kalauzt, a csőszbácsit. Ott fenn történt, ami történt, az csak ritkán ért el hozzánk. Néha egy katonazenekar masírozott végig a körúton, néha felvonultunk, a tribün előtt lelkesen integetve, mert tudtuk, közel a virsli, a sör. Az akkoriévekről persze, nem ez a teljes igazság, de az ember már ilyen: miként az aranymosó szitáján kihullik a homok, úgy feledjük el rossz emlékeinket, és őrizzük a szépeket, melyek mai szemmel nézve kicsit szegényesek ugyan, de rólunk szólnak. A szép emlékek, írta Paul Valéry, elvesztett ékszerek. Ezeket adja vissza ebben az albumban az igazi Friedmann, a becsületes megtaláló.

 

 

 

Válogatta és az előszót írta Gera Mihály, tervezte Kiss István

Megjelent a Magyar Távirati Iroda támogatásával.

 

 

 

 

 

 

 

PROHÁSZKA LÁSZLÓ: SZOBORHISTÓRIÁK

 

 

 

A kötet a főváros köztéri szobrait sorakoztatja fel, gyakran kalandos, fordulatos, de mindenképpen érdekes történetüket elmesélve. Az 1833-ban felállított Szent Kristóffal kezdve tematikus fejezetekben napjainkig követi a szerző a budapesti szobrok sorsát. Könyvét mutatókkal tette jobban kezelhetővé. A fényképek zömét Barka Gábor készítette, az archív felvételek többsége közgyűjteményekből származik. A kötetet Kiss István tervezte.

 

 

 

 

 

135 év – 135 kép / 135 years – 135 photos

(Válogatta Gera Mihály)

 

Fotóalbummal ünnepli a 135 éves Budapestet a Városháza kiadó. A válogatás első darabjai a XIX. század utolsó évtizedeiben készültek, az utolsók 2008-ban.

„Ha belelapozunk ebbe a kötetbe, megannyi személyes történetre lelhetünk, és ezekből, mint mozaikokból áll össze közös történelmünk. Vajon mi lehet azokkal az épületekkel, utcasarkokkal, szokásokkal, melyeket a képek ábrázolnak? Érdemes elgondolkozni rajtuk, és érdemes újra felfedezni magunknak a várost. Hiszen akár egy-két év leforgása alatt is óriási változáson mehettek keresztül azok a helyek, amelyeket korábban ismerősnek tartottunk.

Erre a különleges városnéző sétára szeretném Önt meghívni a kötet szerkesztőivel, a valamikori és mai képek alkotóival együtt! Egy sétára, amelynek során oly sok minden megeshet: felbukkanhatnak szomorú vagy örömteli emlékek, váratlanul találkozhatunk régi ismerősünkkel, vagy belénk hasíthat egy hirtelen felismerés. Budapest száznál is több arca egyetlen helyen – ezt kínálja a 135 év – 135 kép”–ajánlja a könyvet az olvasóknak előszavában Demszky Gábor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 19:33 Provocateur R.K.

Képeskönyvek budapeströl

 

PRO CULTURA URBIS (képeskönyvek)

A főváros Pro Cultura Urbis Közalapítványa 2000-től minden évben támogatásban részesít egy fotográfust.. A most induló sorozat az ő munkáikból ad válogatást.   

 

A Városháza 1991-ben kezdte kiadói tevékenységét. Az első kötetet 1992-ben adta ki.

 

 

Benkő Imre:   

BLUES. BUDAPEST, 2000–2003

 

„Ez az összeállítás … egy újfajta Budapest-arcot nyújt. A Halászbástya, a kék Duna, a Parlament városát, s mindazt, ami hangulatilag ehhez kapcsolható, ezúttal nélkülözni kell. A Benkő Imre fotografálta főváros nem andalít, hanem elgondolkodásra késztet. Bár ezeken a fényképeken is „átjönnek” a történelem épített és szellemi emlékei, a fotográfus elsősorban a mai Budapestet idézi meg. Képein a tizenkilencedik századból itt maradt, lecsupaszodott falak, omlásnak indult vakolatrétegek, malterból formázott homlokzatdíszítmények, lepusztult lépcsőházak közé beköltöztek a rendszerváltozás tajtékának, hordalékának élő és tárgyi jelképei” – írja a kötet bevezetőjében Albertini Béla.A kötetet Kiss István tervezte.

 

 

Gárdi Balázs:

Betondzsungel / Concrete Jungle

 

 

„A békásmegyeri lakótelep sok szempontból átlagosnak mondható. Többek közt ezért esett rá a választásom, és persze nem utolsó sorban azért is, mert életem legmeghatározóbb tíz évét, a gyerekkoromat itt, e házak falai között töltöttem. Elköltözésünk után hosszú évekig nem jártam Békásmegyeren, így ez a munka számomra izgalmas időutazás is volt.

 Remélem, sikerült bemutatnom egy letűnt utópia megvalósult és megmaradt, de valószínűleg mai valójában már nem sokáig létező arcát, amely hozzám hasonlóan annyi embernek jelentette a gyerekkort, a munkába járó hétköznapokat, a lépcsőházi szerelmeket” -- írja az album bevezetőjében a fotográfus. A kötetet Kiss István tervezte.

 

Dezső Tamás:

Józsefváros / Joseph Town

 

2005-ben a Budapest Fotográfiai Ösztöndíj nyertese Dezső Tamás volt. Az előző évben a 23. Magyar Sajtófotó pályázat és kiállítás mindkét nagydíját elnyerte: a MÚOSZ elismerését Az Ügető végnapjai, az André Kertész-nagydíjat Józsefváros című munkájáért kapta. Kötetünk a Józsefvárosban készült képeket tárja az olvasók elé.

Józsefváros fennállása óta a legnagyobb változást napjainkban éli. Dezső Tamás ezt örökíti meg sajátos, egyéni hangulatú felvételeken. Fényképein bemutatja, ami eltűnik, ahogyan eltűnik, és ami föltűnik a régi helyett. Szerkesztette Gera Mihály, tervezte Kiss István.

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 19:31 Provocateur R.K.

Kiadványok képek budapestről

 

Csak képek / Pictures / Sans paroles / Ohne Worte

A kis méretű fotós kötetekből egyszerre három jelenik meg: egy az elődök képeiből, tisztelgésül a múlt nagy magyar fotográfusai előtt, egy kötet egy ismert mai művész, egy pedig egy pályakezdő munkáiból. (Az utóbbival a főváros kiadója a Magyar Iparművészeti Egyetem diákjainak kíván a bemutatkozáshoz lehetőséget nyújtani.) A kötetekben a bevezető és a képjegyzék magyar, angol, francia és német nyelven olvasható.      

A képeket válogatja és a bevezetőket írja Gera Mihály. A sorozat tervezője Kiss István. 

 

 

Gink Károly 

UTCAKÉPEK / STREETSCAPES / PRISES DE RUE / STRASSENBILDER

 

„Bármerre indulunk Pesten vagy Budán, nagy a valószínűsége, hogy amit látunk, azt Gink Károly (1922–2002) munkásságának hatvan éve alatt valamikor lefényképezte. Egyszer egy kérdésre így válaszolt: Én mindig önmagamat fényképezem. Pontosabban a világot, ahogy belülről látom … a fotografálás – önvallomás.”   

 

 

 

 

 

 

 

Pólya Zoltán 

ODAKINN ÉS IDEBENN / OUTSIDE AND INSIDE / DEHORS ET DEDANS / DORT DRAUSSEN UND HIER DRINNEN

 

„Alaposan körülnézett odakinn, a köztereken, valamint idebenn, a házak hűvös csendjében. Amit talált, az még az őslakosokat is meghökkenti. Városképe attól különös, hogy nála a valóság szolgálja a fotográfiát. Valamennyi felvétel fotográfiai lelemény. Ugyanis miközben minden, amit látunk, kétségbevonhatatlanul valódi, helyhez kötött, így még sohasem láttuk.” 

 

 

 

 

 

Kudász Gábor Arion 

SZABADNAP / HOLIDAY / JOUR DE CONGÉ / RUHETAG

 

„Felvételeinek szigorú belső rendjét merész képkivágások, váratlan életlenségek, különös fény-árnyék jelenségek jellemzik. Talán ettől van e nyugalmat árasztó fényképekben valami nyugtalanító, sietős. Mintha sugallnák: ne feledd, az idő viszonylagos, személyes, a szabadnap rövidebb, mint a többi.” 

 

 

 

Életképek 

 

 

 

Szöllősy Kálmán      

ÉLETKÉPEK / SUBJECT PICTURES / PHOTOS DE GENRE /GENREBILDER

 

"A régi fotográfia elbűvöli az embert. Hátradő a karosszékében, és elmerül a harmincas évek fővárosának nyüzsgő mindennapjaiban. Útikalauzunk Szöllősy Kálmán, korának sikeres fotográgusa, a polgári lét köz- és ünnepnapjainak igényes megörökítője. Művei arról tanúskodnak, szerette ezt a világot, kellő elfogultsággal."       

 

 

 

MagánbeszédKemenesi Zsuzsanna      

MAGÁNBESZÉD / SOLILOGUY / SOLILOQUE / SELBSTGESPRÄCH

 

"Végülis a világ egyszeru dolgok bonyolult halmaza. Fölbontani a valóság szövetét, majd újraszoni, az arra hivatottak képessége. Kemenesi Zsuzsannáé is: avatott szemmel kiemel, megmutat, s ezzel új értelmet ad a látványnak."      

 

 

 

 

ÖnarcképekMiskolczi Emese      

ÖNARCKÉPEK / SELF-PORTRAITS / AUTOPORTRAITS / SELBSTPORTRAITS

 

"Az önarckép kegyetlen műfaj, ám a tehetség próbája is. Miskolczi Emese, a fiatalság félelmet nem ismerő hevületével, joggal bízva tehetségében, nem csupán önmagát fényképezi, hanem rejtett önarcképek sorozatát alkotja."      

 

 

 

 

Negyven pillanatInkey Tibor      

NEGYVEN PILLANAT / FORTY MOMENTS / QUARANTE INSTANTS / VIERZIG AUGENBLICKE

 

"A névről a fénykép jut eszünkbe, a fényképről a név. Mintha rokon értelmű szó volna a fotó meg az Inkey. A név hallatára sok rég feledett emlék tűnik elő, híres primadonnák, hősszerelmesek, hajdan volt filmcsillagok alakja."       

 

 

 

 

 

Töredék a városrólVékás Magdolna      

TÖREDÉKEK A VÁROSRÓL / FRAGMENTS ABOUT THE CITY / FRAGMENTS DE PAR LA VILLE / FRAGMENTE EINER STADT

 

"Magdolna és a fováros. Jól egymásra találtak. A nyughatatlan nagyváros és a nyugalmáról ismert híres fotográfus, kinek sajátos látásmódja irigylésre méltó: amit figyelmével tüntet ki, az egyszeriben életre kel és megnemesedik."       

 

 

 

Anno 2000Turay Balázs      

ANNO 2000

 

"A friss tekintet és az ódon technika ötvözetébő különös művek születnek, melyeken a jelent, zavarba ejtő módon, múltnak látjuk. Turay Balázs, túljárva az idő eszén, a köznapi valóságból teremt létező látszatot."       

 

 

 

 

 

 

Fény és árnyékDulovits Jenő      

FÉNY ÉS ÁRNYÉK / LIGHT AND SHADOW / LUMIÈRE ET OMBRE / LICHT UND SCHATTEN

 

„Műveinek meghatározó élménye az árnyékból diadalmasan előtörő fény. A fővároshoz különös, meghitt viszony fűzte. Nem tudok csodásabb szépségű tájélményt elképzelni, mint a Duna fenséges kanyarulatát a Gellért-hegyről szemlélve, kissé párás, kora őszi alkonyatban – írta.”      

 

 

 

 

KözterekGaál Zoltán      

KÖZTEREK / PUBLIC SQUARES / PLACES PUBLIQUES / ÖFFENTLICHE PLÄTZE

 

„A légtávlattól lebegős a templom tornya, vész a semmibe a Duna fölött ívelő híd, lesz kifürkészhetetlen a morcos oroszlán, ettől válnak titokzatossá köznapi épületek. Ez a vonzó, kecses város, a fotográfus Budapestje létező látszat, a valóság képi mása.”       

 

 

 

 

VároslakókTóth Szilvia      

VÁROSLAKÓK / LIVING IN THE CITY / CITADINS / STADTBEWOHNER

 

„A fiatal fotográfus Budapest műemlékei, hangulatos utcái, terei helyett a főváros lakóit fényképezte. Kíváncsisága romlatlan, érdeklődése elfogulatlan. Számára a fényképezés esemény. Közel megy, megfigyel és választ. Látásmódja, formanyelve üdítően friss.”  

 

 

 

Reismann János

KÖZNAPOK / WEEKDAYS / QUOTIDIENS/ ALLTAG

 

 „Kalandos élete volt Reismann Jánosnak. Hol Berlinben élt, hol Párizsban, Moszkvában, Szardínia szigetén vagy Budapesten, hol pedig börtönben, koholt vádak alapján meghozott életfogytiglani ítélettel; és közben, ha módja volt rá, fényképezett. Remekül. Budapestet úgy fényképezte, mint egy átutazó, holott otthon volt. Ismerte a város minden rezdülését. Miközben köznapi semmiségeket avatott látvánnyá gyengéd iróniával, képei nyomán egy lassan feledésbe merülő korszak elevenedik meg előttünk.”

 

 

 

Schäffer Zsuzsa

LOMBOK ALATT/ UNDER THE LEAFY BOUGHS / SOUS LA FEUILLÉE / UNTER DEN BAUMEN

 

„Schäffer Zsuzsát bensőséges kapcsolat fűzi Budapest neves és névtelen fáihoz, s miként mások ismert közéleti szereplőket, úgy fényképezi a fákat. Egy fa önmagában is szép, írta Radó Dezső főkertész, és hozzáfűzte: a fa, élő keretbe foglalva a merev tégla- vagy betonépítményt, feloldja annak geometrikus formáját. Schäffer Zsuzsa fényképei között úgy érzi magát az ember, mintha Budapest nem létező erdejében ülne.”

 

 

 

Krajcsó László

TESTHELYZET / BODIES IN MOTION / MOUVEMENT SUSPENDU / KÖRPER IN BEWEGUN

 

„Molnár Ferenc APál utcai fiúk című regénye tette világhírűvé a beépítetlen városi telket, ahol a budapesti gyerekek naphosszat a rongylabdát rúgták. A grund azonban eltűnt, beépült vagy elfoglalták az autók. Akkor most hol lehet játszani, a testet edzeni? Krajcsó László, az Iparművészeti Egyetem friss diplomása ezt mutatja meg.”

 

 

 

 

CZEIZING LAJOS:

VEDUTÁK / VIEWS / VUES / VEDUTEN

 

A veduta hitelességre törekvő látkép (szó szerinti jelentése: ami látszik). Nehéz műfaj, mert önzetlenséget követel a fotográfustól. Érzelmeit, élményét félretéve kell fényképeznie: azt, ami látszik. Czeizing Lajos (1922-1985) e műfaj mestere volt, tudott szenvedély nélkül, csupán szakértelemmel közelíteni a városhoz. Hivatásának tekintette a látkép készítését. A helyszínek kiválasztásával, a harmóniát sugárzó kompozíciókkal, s főleg azzal, hogy apró részleteket örökít meg, varázsos hangulatot teremt, mely ma is megérinti a nézőt. A boldog városoknak, írta Le Corbusier, van építészetük. Czeizing Lajos fényképei ékesen bizonyítják: Budapestnek kiváló építészete van.

 

 

 

 

FEJÉR GÁBOR:

FEKETE-FEJÉR BUDAPEST / BLACK AND WHITE BUDAPEST / BUDAPEST EN NOIR ET BLANC

 

Fejér Gábor ízig-vérig fotóriporter: folyton siet, s mindig készenlétben áll. Neki a könnyen enyésző pillanatok jelentik Budapestet: az ölelkező szerelmespár a zebrán, az önfeledt harmonikás a Halászbástyán, az eső áztatta kövezet, az utcán ballagó korcs kutya, a halkan csobbanó Duna, s fölötte a tárt szárnyakkal suhanó sirály. Rögtönzési képességéből teremti műveit; a gyorsan illanó látvány lényegét igyekszik rögzíteni, sallangmentesen, az élmény keltette érzelmektől fűtötten. Jól tudja, a fényképre is érvényes, amit Andrej Tarkovszkij a filmre mondott: nem észérvekkel hódítja meg az embert, hanem az érzések révén vált ki érzelmi megrendülést. A belefektetett szellemi energia adja fényképei frissességét, ettől élő, izgalmas látvány az ő Budapestje.

 

 

 

 

 

SZVÉTEK GÁBOR:

UTCABÚTOROK / STREET FURNITURE / CES OBJETS QUI MEUBLENT LES RUES / STRASSENMOBILIAR

 

Minden tárgy arra törekszik, hogy funkcionális legyen, írja Jean Baudrillard. Az utcabútorok célja sem más. Sorsuk azonban örök szürkeség, jobbára közönyösen megyünk el mellettük. Még azt sem tudjuk, ki tervezte, ki készítette őket, kit dicsérhetünk, ha szép, kit szidhatunk, ha csúnya, ha nem odaillő. A mellőzöttségre érzékeny fotográfus úgy gondolta, több figyelmet érdemelnek az utca állandó, néha kecses, néha otromba tartozékai, a városélmény szerves részei. Nemcsak egyszerűen kiemelte őket a szürkeségből, hanem helyzetbe is hozta valamennyit, hogy egyéniségük, érdekes formaviláguk érvényesüljön. Így születtek ezek a hangulatos utcabútor-portrék. Bizonyítják, hogy (ismét Baudrillard-t idézve) a tárgy a valódi világgal és az ember szükségleteivel való pontos kapcsolatában teljesedik ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vámos László

Cement, fény, zene / Cement, Light, Music / Ciment, lumière, musique/ Zement, Licht, Musik

 

 

 

Az építész mondanivalója, írta Jean-Claude Lemagny, a cementben testesül meg, a fényképészé a fényben. Vámos Lászlót (1912–1983) azonban cementnél, fénynél jobban érdekelte a zene. Mondhatni: a zene bűvöletében élt. Budapestet fényképezve a látványból a zenét bontotta ki: az összhangot, az ellenpontot, a házak, terek, utcák ritmusát kereste szenvedélyesen. Érzelmeiről szemérmesen hallgatott, fényképei azonban árulkodnak: a múltból itt maradt, ódon városrészek, melyekből szinte sugárzik a zene, közelebb álltak hozzá, de szakmai becsületből az új lakónegyedek legtöbbször néma épületeit is megmutatta.

 

 

 

 

Szabó Judit

Állattársak / Pets / Compagnons à quatre pattes / Unsere Tiergenossen

 

 

 

Budapestet, ahogyan más városokat, nemcsak emberek lakják, hanem állatok is. Szabó Judit hangulatos körképe a fővárosi állattartókról bizonyítja: kedvenceink nem csupán kutyák és macskák, hanem elképzelhetetlenül tarka állatsereglet. A szótlan barátok néha bohókás, néha furcsa, gyakran megható seregszemléje bensőséges kapcsolatot sugároz, amit jó látni. Ám ez sem vakíthat el bennünket annyira, hogy megfeledkezzünk azokról, akik nem szerepelnek a fényképeken, a lelketlen gazdákról, a kóbor állatokról. Még 1943-ban jegyezte fel Elias Canetti: Nem jó, hogy az állatok ilyen olcsók. Józanságra intő, figyelemre méltó gondolat.

 

 

 

 

Fazekas István

Lüktető város / Pulsing City / Vibrante ville / Pulsierende Stadt

 

 

 

Vajon mitől olyan népszerű Budapest a külföldiek körében? Miért nyilatkoznak róla néha túlzásnak tűnő elragadtatással? Fazekas István (1973) negyven fényképe kimerítő és hiteles választ ad a szónoki kérdésre. A fiatal fotóriporter túllépett a városfényképezés merev szabályain, és friss, elfogulatlan szemmel nézett körül a városban. Nem a nevezetes tereket, épületeket, városrészeket, hanem a lüktető város élettel teli, ritka pillanatait örökítette meg sok szakmai leleménnyel. A pillanatok összességét tekinthetjük a főváros mikroklímájának. Ezek villannak föl Fazekas István felvételein, megmutatva, mitől különös és egyedi város Budapest.

 

 

Fényes Tamás

Hatvanas évek / The Sixties / Années soixante / Die sechziger Jahre

 

„Fényes (1924-1990) … jellegzetes képeinek titka a gyermeki rácsodálkozás: Jé, ilyen az utcaseprő, a szerelmespár, a sakkozók a téren, így érkezik a szén, így szorít a cipő, így megy hazafelé a mosógép. Közben az is kiderül, hogy bármennyire rátelepszik a politika a mindennapokra, az életet nem tudja megfojtani, mert ahol tövis van, ott rózsa is nyílik.”

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 19:26 Provocateur R.K.

Kiadványok budapest

 

A város arcai

A sorozat kötetei a város térben és/vagy időben más arcait mutatják be tudományos igényű írásokban. (Tervező: Kiss István)        

 

 

 

Wallenberg BudapestenEmber Mária:         

Wallenberg Budapesten

 

1989 októberében Moszkvában a szovjet hatóságok átadták a családnak Wallenberg 1944-es zsebnaptárát, valamint regiszteres budapesti cím- és telefonjegyzékét. A szerző ezek segítségével igyekszik felderíteni a "humanitárius attasé" egykori budapesti kapcsolatait. Közli Wallenberg egykori stockholmi üzlettársának Svájcban nemrég felbukkant visszaemlékezését, és közread egy 1952. június 5-ei, belső tájékoztatásra szánt, szigorúan titkos szovjet dokumentumot is. A bőségesen illusztrált kötetet névmutató egészíti ki.         

 

 

 

Műpártoló Budapest (1873-1933)Erdei Gyöngyi:    

MŰPÁRTOLÓ BUDAPEST (1873–1933)

 

Az intézményes mecenatúra kezdetét egy 1880-ban született közgyűlési határozat jelentette, ekkor vált a képzőművészeti dotáció összege a fővárosban önálló költségvetési tétellé. A metropolis első igazi „bemutatkozása”, a millenniumi kiállítás keretében már kiemelt szerepet kapott az önálló képzőművészeti gyűjtemény. Kötetünk a műpártolás korszakait a szemléleti és értékpreferenciák változásának tükrében tekinti át. A szerző fontosnak tartja a mecenatúra történeti és politikai hátterének feltárását, az intézményes műpártolás hivatali útjait kísérve mintegy belülről láttatja a döntéshozók szándékait, mozgatórugóit. A gazdagon illusztrált kötetben az eligazodást részletes tartalomjegyzék és névmutató segíti.    

 

 

 

 

A zsidó Budapest I-II.Frojimovics Kinga - Komoróczy Géza - Pusztai Viktória - Strbik Andrea:         

A ZSIDÓ BUDAPEST I-II.

 

(Az MTA Judaisztikai kutatócsoportjával közösen - Hungaria Judaica 7.)         

 

Budapest zsidóságának történetét dolgozták fel a szerzők, évszázadokon, városrészeken, történelmi fordulópontokon kalauzolva át az olvasót. Írnak épületekrő, jelentős személyiségekrő, ünnepekrő és szokásokról. A gazdagon illusztrált kötetekben az eligazodást részletes tartalomjegyzék, név- és tárgymutató segíti.         

 

 

 

Hétköznapi BudapestGyáni Gábor:         

HÉTKÖZNAPI BUDAPEST

 

A húszadik század elejének hétköznapjai elevenednek meg a kötetben. A polgári életmód, a házasodási szokások, az öngyilkosságok okai, a fogyasztói magatartás, a fogyasztási szerkezet alakulása, a pesti nyelv állapota, a telefon és rádió megjelenése és terjedése, a városi ember divatos szórakozása a történész vizsgálódásának tárgya.         

 

 

 

 

 

Az egyesített fővárosAZ EGYESÍTETT FŐVÁROS

 

Szerkesztette Gyáni Gábor         

 

A kötet a városegyesítés 125. évfordulójára készült. A szerzők - Buzinkay Géza, Fabó Beáta, Faragó Tamás, Gábor Eszter, Gál Éva, Gyáni Gábor, Holló Szilvia Andrea, Létay Miklós, Sárosi Bálint, Sipos András, Szabó Dániel, Vadas Ferenc, Vígh Annamária - az egyesítés korának Pest-Budáját, Budapestjét vizsgálják, felidézve a fővárost teremtő politikai akaratot, a demográfiai, gazdasági és kulturális fejleményeket, melyek révén Budapest rohamléptekben alakult valódi nagyvárossá.         

 

 

 

A Széchenyi-Lánchíd és Clark ÁdámA SZÉCHENYI-LÁNCHÍD ÉS CLARK ÁDÁM

THE SZÉCHENYI CHAIN BRIDGE AND ADAM CLARK         

 

A tanulmánykötet a százötven éves Lánchíd születésnapjára jelent meg, a sorozat többi tagjánál igényesebb kivitelben. Felidézi első állandó hidunk megalkotóinak alakját: Széchenyi Istvánét, a reformer grófét, Tierney Clarkét, az angol tervezőét és az építőét, aki Adam Clarknak született Skóciában, de Clark Ádámként halt meg Budapesten. A szerzők - Bibó István, Judit Brody, Gáll Imre, Holló Szilvia Andrea, Nicholas Parsons, Paul Stirton, Szabó Júlia és Vígh Annamária - írásaiban olvashatunk a régebbi hídépítési kísérletekről; a két Clarkról, Nagy Britannia és Közép-Kelet-Európa szellemi és kulturális kapcsolatairól; a Lánchíd építéstörténetéről; a hídról mint építészeti alkotásról és a Lánchídnak a képzőművészetben és az irodalomban felbukkanó ábrázolásairól is. A kötet a Szép Magyar Könyv 1999 versenyen az ismeretterjesztő kiadványok kategóriájában díjat nyert, és megkapta a British American Tobacco Hungary különdíját is.

 

 

 

Perczel Anna:

Védtelen örökség – Unprotected Heritage

Lakóházak a zsidó negyedben – Residential buildings in the Jewish quarter

 

 

 

Budapest utcavezetésben, telekszerkezetben és beépítésben egyaránt egyik legrégibb, legizgalmasabb és leghangulatosabb városrészét, egyben egyetlen zsidó-kereskedő negyedét mutatja be a könyv. Komoróczy Géza előszavát (Egy történelmi városnegyedről – féltő szeretettel) a szerző rövid történeti áttekintése követi. A továbbiakban Perczel Anna – a negyed utcánkénti, épületenkénti bemutatásakor – foglakozik a városrész múltjával, tradícióival, kulturális és természeti örökségével és ezek összefüggéseivel is, hogy érthetővé tegye, miért fontos a megújulás során a rombolás helyett a történelmi városrész sajátos világának, hangulatának, kultúrájának megőrzése, egyben lakóinak megtartása.

A kötet fotográfusa Lábass Endre.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 19:16 Provocateur R.K.

Mégtöbb kiadvány budapeströl

 

Az én Budapestem

A sorozat köteteiben a város művészeinek szubjektív Budapest-képe jelenik meg. Próza és fényképek, próza és grafika, versek. Az egyes kötetek formátuma a gerincmagasság megtartása mellett a műfaj követelményei szerint változik. (Tervező: Kiss István)

 

<hr>

 

Jaj be szép az a PestAlbert Zsuzsa:

JAJ BE SZÉP AZ A PEST

 

Versek Budapestről Albert Zsuzsa válogatásában. A kötet első darabját Bornemisza Péter, az utolsót Kukorelly Endre írta.

 

 

 

 

 

 

 

 

<hr>

 

Mirr Murr nyomoz PestenCsukás István - Cakó Ferenc:

MIRR MURR NYOMOZ BUDAPESTEN

 

Budapesti útikalauz óvodásoknak és kisiskolásoknak.

Mirr Murr, a kandúr, aki minden mai kisgyerekes szülőnek gyerekkori ismerőse, Oriza Triznyák nyomait követve bejárja a várost. Amíg barátját keresi, felfedezi magának és a mesére kíváncsi gyerekeknek Budapestet. Csukás mesefiguráit - és a helyeket, ahol megfordultak - Cakó Ferenc rajzolta le.

A kötet a Szép Magyar Könyv 1998 versenyen a Muvészeti és Szabadmuvelődési Alapítvány különdíját kapta, és oklevelet nyert a gyermekkönyvek kategóriájában.

 

<hr>

 

Eltűnő BudapestFrankl Aliona - Lugosi Lugo László:

ELTŰNŐ BUDAPEST

Esterházy Péter előszavával.(az INTERA Rt-vel közösen)

 

A város közelmúltját idézi fel a két fotográfus, a kis boltokat, muhelyeket, amelyekben még jártunk, járhattunk. A képeken ott van az ember, a bolt, muhely tulajdonosa, és a sok-sok fontos részlet, a tárgyak együttesei - a város utolsó száz éve.

 

 

 

 

 

 

 

 

Gaál Zoltán:

MI VAN ODAFÖNT?

 

A fényképeket válogatta és a bevezetőt írta Gera Mihály

 

 

 

Gaál Zoltán, kíváncsiságtól vezérelve, nyakában a szükséges fotográfiai eszközökkel, leküzdötte a foghíjas létrákat, a szűk kijáratokat, néhol az oktalan gáncsoskodást (maga csak ne kíváncsiskodjon itten engedély nélkül!), nem utolsósorban pedig nyomasztó tériszonyát, fölmászott a házak tetejére, megnézte, mi van odafönt. Így kezdett tetőzni (ikes ige: A Tisza tetőz, Gaál Zoltán tetőzik), ami lassan szenvedélyévé vált, alig akarta abbahagyni. Időnként még most is megáll egy-egy szép oromzattal, csinos tornyocskával hívogató ház tövében, és vágyakozva néz fölfelé, s menne tetőzni.

Az eredmény ez az album.

 

 

 

 

<hr>

 

Budapest - PapírvárosGink Károly - Kukorelly Endre:

BUDAPEST - PAPÍRVÁROS

 

A fotográfus Gink és a költő-író Kukorelly mintha nem ugyanabban a városban élne. Kettejük sajátos Budapest-képe felesel - vagy egészíti ki egymást - a kötetben.

 

 

 

 

 

 

<hr>

 

Hajdú József:

IPARI TÁJ

 

A város omladozva is gyönyöru ipari épületei közel nyolcvan fényképen. A szerző 1990-ben kezdett munkájának anyagából és Lugosi Lugo László képeiből 1994 őszén közös kiállítást rendezett a Budapest Galéria. Hajdú a munkát ma is folytatja. A lefényképezett épületek jelentős része már csak a képeken látható. A kötetben a fotókat Gera Mihály rövid szövege kíséri, az épületek adatait Vadas Ferenc gyujtötte össze.

A kötet a Szép Magyar Könyv 1998 versenyen díjat nyert az ismeretterjesztő kiadványok kategóriájában, a könyv borítójáért Kiss István a Tamás László Emlékdíjat kapta.

 

<hr>

 

A tájLábass Endre:

A TÁJ

 

A szerző festő, író és Budapest megszállott fotográfusa. Képein és tömör, pontos szövegeiben a város lepusztult, de az elmúlásban is gyönyöru részei és a számára fontos emberek bukkannak fel.

 

 

 

 

 

 

<hr>

 

BúcsúLengyel Péter és Merényi Endre:

BÚCSÚ

 

Az ötvenes évek Óbudáját idéző prózája mellé apai örökségéből, a mérnök-amatőr fotós Merényi Endre harmincas-negyvenes évek Budapestjén készített remek fényképeiből válogatott Lengyel Péter. Ahogy Esterházy írja: Lengyel nemcsak elveszett apában szakférfi, hanem Budapestben is.

 

 

 

 

<hr>

 

Budapesti legendákMándy Iván:

BUDAPESTI LEGENDÁK(Felvidéki András rajzaival)

 

A történetekből és történettelen prózai költeményekből a városlakók hangja hallatszik, világuk olykor poétikus, olykor ijesztően kopár. A legbudapestibb író novelláiból a kötet számára Kálmán C. György válogatott, s az írásokat Mándy kedvenc témái köré csoportosította. A nyitány két rövid, eddig nem publikált, a kötet számára készült novella.

 

 

 

 

<hr>

 

N. Kósa Judit:

LELŐHELY

 

"Különös érzés, ha az ember élete párján hirtelen kitör a dühöngő gyűjtőszenvedély. Egyik nap még minden rendben van, nyugodtan szöszmötöl a numizmatikai kollekciójával, pakolássza a könyveket, másnap viszont már szekérderékszám hordja be a tejesüvegeket a lakásba. Eltart egy darabig, amíg az ember rájön, hogy a csarnokbeli ócskásüzletből ered a métely” - számol be a kezdetekről kötetünk elején a szerző.

A folytatás ugyancsak a könyvben olvasható. Az ócskásboltból, majd az "ecseriről”, később akár a kukából begyűjtött holmik köré N. Kósa Judit -hírlapíróhoz illően - kikutatja, ha nem megy, kitalálja a történetet.

A sorozatot és a kötetet Kiss István tervezte.

 

 

Schäffer Zsuzsa:

AMERRE ÉN JÁROK…

 

 

 

Schäffer Zsuzsa az egészet áldozza fel az egyesért: apró részletekből építi föl a várost. S miközben Budapestet járja, mindenütt fölfedez valami szépet, amit, hiába van ott, mi nem veszünk észre. Talán túl közel vagyunk hozzá, ezért nem látjuk, őt e furcsa vakságtól a fényképezőgép, amely tárgyiasítja a látványt, megmenti.

Ezt a helyzetet, amikor a valóságot mintegy a fotográfus szemével látom, nevezhetjük közvetett látásnak. Ilyenkor a fotográfus, a látványt kissé elemelve a valóságtól, más összefüggéseket, hangsúlyokat érvényesítve új valóságot teremt, amelyet csak az ő művéből ismerhetünk, mivel csak ott létezik.

Válogatta és a bevezetőt írta Gera Mihály, tervezte Kiss István.

 

 

 

 

<hr>

 

Nagy Budapest KönyvTörök András:

NAGY BUDAPEST KÖNYV

 

A szerző angol és német nyelven már nagy sikert aratott, rendhagyó útikönyvének magyar változata Felvidéki András rajzolt térképeivel.

Budapest - elsősorban nem budapestieknek. (Azért persze a kíváncsi fővárosiak is találnak benne maguknak felfedezni valót.)

 

 

 

 

 

<hr>

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 19:14 Provocateur R.K.

Kiadványok budapestről

 

A Városháza könyveiről
A Városháza 1991-ben kezdte kiadói tevékenységét. Az első kötetet 1992-ben adta ki.

 

A mi Budapestünk

Már az internetet is elérhető „A mi Budapestünk” sorozat!

 

A sorozat zsebre vágható kis köteteinek olvasóközönsége a környezetére rácsodálkozni képes városlakó és az ide látogató idegen. A könyvek egy-egy témát kicsit alaposabban járnak körül, mint a város egészéről szóló útikönyvek. Stílusuk vállaltan nem egységes. A szerzők személyéből következően vannak köztük szépirodalmi jellegű írások, irodalmi igénnyel készült ismeretterjesztő szövegek, de a kötetek többsége a téma szakértője által írt ismeretterjesztő munka.      

     

A sorozat három nyelven jelenik meg (magyar, angol, német), néhány régebbi kötetnek olasz nyelvű változata is van. (Sorozatterv: Köböl Vera, 2002-től Csöllei Balázs. A köteteket Köböl Vera tervezi).           

 

 

 

 

 

Budai barlangok 

 

Adamkó Péter-Dénes György-Leél-Ossy Szabolcs:           

BUDAI BARLANGOK

THE CAVES OF BUDA / DIE HÖHLEN VON BUDA / LE GROTTE DI BUDA           

 

Budapest barlangváros, sőt "barlangfőváros". A huszadik század föltárásai tették ismertté a város alatt húzódó, hévizes ásványi képződményekben gazdag, látványos, több kilométeres barlangrendszerek sorát. A kötet a barlangok keletkezéstörténetét, a feltárások eseményeit ismerteti, és kalauz a túrázók számára.           

Fotó: Czajlik István, Hász András

 

 

 

Pesti presszók 

 

Bodor Ferenc:           

PESTI PRESSZÓK

COFFEE HOUSES / DIE PRESSOS DER STADT            

(A kötet írásai kevés kivétellel a Magyar Narancsban is megjelentek.)           

 

A kiürült, elszegényedett, elbigmekesedett vendéglátóipar vendégellenes világában az idősebbek nosztalgiával emlékeznek a füstös, sárgult selyemlámpaernyős, zongorás eszpresszókra. A polgárok, szerelmespárok egykori menedéke fölött - legalábbis Budapesten - eljárt az idő.           

Fotó: Frankl Aliona, Lugosi Lugo László, Drégely Imre, Szatmári Gergely, Makáry István.

 

 

 

Szoborpark 

 

Boros Géza:           

SZOBORPARK

STATUE PARK / STATUENPARK           

 

A világon elsőként Magyarországon létesült a kommunista korszak köztéri szobraiból témapark. A rendszerváltozás következtében eltávolított budapesti emlékművek szabadtéri kiállítása 1993 óta fogadja a látogatókat. A kötet bemutatja a Szoborpark építészeti koncepcióját, és végigvezet bennünket az egyes szobrok történetén, betekintést nyújtva az 1945 és 1989 közötti időszak politikai emlékműkultuszába.           

 

 

 

 

 

Duna-hidak 

 

Buza Péter:           

DUNA-HIDAK

BRIDGES OF THE DANUBE / DIE BRÜCKEN DER DONAU / I PONTI SUL DANUBIO            

 

Budapest a Duna városa. A medernek éppen ez a szélessége a legideálisabb keret, amelyben Buda, Óbuda és Pest egy kompozícióként megjelenhet. Ez a titka a panoráma kivételes, vonzó harmóniájának. A könyv végigtekint a folyón való átkelés történetén, leírja gyönyörű hídjainkat.           

 

 

 

Források és díszkutak 

 

Buza Péter:           

FORRÁSOK ÉS DÍSZKUTAK

SPRINGS AND FOUNTAINS / QUELLEN UND ZIERBRUNNEN / SORGENTI E FONTANE           

 

A korai forrásfoglalások csak a víz védelmére készültek, késobb állandó épületet emelt a víznyero hely fölé a használó. A kútházakkal együtt aztán megjelent a díszítés is. A középkorban már igazi díszkutak is születtek. Budapesten csak a XIX. század utolsó harmadában jelentek meg azok a kutak, melyeknek egyetlen feladatuk, hogy a város - a közparkok és közterek - díszei legyenek.           

Fotó: Szathmáry Zoltán, Gadányi György.

 

 

 

Fel a fejjel! 

 

Buza Péter-Gadányi György:            

FEL A FEJJEL!

TOWERING ASPIRATION / KOPF HOCH!            

 

A múlt század utolsó negyedében világvárossá lett Budapest tornyos, kupolás polgárházainak tetőit fényképezte Gadányi Gyögy. Buza Péter irásai a magukat a főrangúakhoz mérő, öntudatos polgárokról és házaikról szólnak.           

 

 

 

Budapesti temetők 

 

Csernus-Lukács Lajos - Triff Viktor - Zsigmond János:           

BUDAPESTI TEMETŐK

THE CEMETERIES OF BUDAPEST / BUDAPESTER FRIEDHÖFE            

 

Szerkesztette és a bevezetőt írta Gerle János.            

 

A kötet főként magánszorgalomból végzett kutatások adatait összefoglalva igyekszik eligazítani a látogatókat a budapesti temetők értékei között. Rövid történeti összefoglalók után az egyes temetők neves halottainak sírjait és a jelentős síremlékeket veszi sorra, a terjedelmi korlátok miatt erősen válogatva.            

Fotó: Gerle János.

 

 

 

Budapest for Children 

 

Dent, Bob:           

 

BUDAPEST FOR CHILDREN / BUDAPEST FÜR KINDER

 

A csak angol és német nyelven kiadott kötet a fővárosban gyerekkel (a totyogó kortól a kiskamasz-korig) hosszabb idot töltő külföldieknek nyújt segítséget a turisztikai nevezetességek ismertetésén túl sok gyakorlati tudnivalóval, tanáccsal is szolgálva.           

Rajzok: Pintér József.

 

 

 

 

 

 

 

Kristin Faurest:

TÍZ TÉR

TEN SPACES / ZEHN BUDAPESTER PLÄTZE

 

A szerző kertépítész és egyetemi oktató, többek között a Royal Botanic Gardens of Kew-ban tanult. Amerikában született, de már sok éve Magyarországon él. A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti karán doktorált 2007-ben, szakmáját most Magyarországon gyakorolja (kerteket tervez, köztér-rehabilitációval foglalkozik) és tanítja is. Járt a világ számtalan terén, magán- és közparkjában, s bár helyismerete sok született fővárosit megszégyenítene, nézőpontjában megőrzött valami „idegenséget”. Nincsenek a városról öröklött ismeretei, így aztán nem is elfogult. A bemutatott tíz teret ő választotta. A helyek történetéről csupa olyasmit közöl, amit fontosnak – vagy pusztán érdekesnek, különösnek talál. Kritikája, megjegyzései a jelenről és a jövőről szenvedélyes szakmai érdeklődését, elkötelezettségét mutatják. Nézzük hát meg tereinket most az ő szemén keresztül!

 

Fotó: Glázer Attila

 

 

 

 

Ferkai András:

LAKÓTELEPEK

HOUSING ESTATES / WOHNSIEDLUNGEN

 

Lakótelep… baljóslatú szó. Tízszintes panelházak jutnak az ember eszébe, köztük kiégett fű a senki földjén. Pedig a lakótelep szónak nem volt mindig ennyire negatív csengése. A telepszerű építésnek számos egyéb formája létezett. A maguk idején jól szolgálták céljukat, nagy részük ma is jól működik. Lakóik többnyire szeretnek ott élni.

A sorozat köteteinek terjedelme nem engedi meg, hogy valamennyi említésre méltó lakótelepet bemutassuk, de a szerző igyekezett minden korszakból és fajtából a legjellemzőbbeket vagy a legérdekesebbeket kiválasztani. A nagyjából kronologikus rendet követő példák mintegy száz év történetét ölelik fel, az 1880-as évektől az 1989-es rendszerváltozásig.

Fotó: Pólya Zoltán

A sorozatot Csöllei Balázs, a kötetet Köböl Vera tervezte.

A sorozat negyvenedik kötete!

 

 

 

 

Ferkai András:

Modern házak

Modern buildings / Moderne Gebäude

 

 

 

Úgy döntöttem, nem törődöm azzal, kinek a kezébe kerül a könyvem, hogy szakmabeli vagy laikus olvassa, honfitársam, vagy külföldről érkező turista. Azokat a házakat választom ki, amelyek számomra kedvesek. Vagy azért, mert velük nőttem fel, jártam bennük, esetleg tervezőjüket is személyesen ismertem, vagy pedig olyan kiváló épületnek tartom őket, amelyek megérdemlik a figyelmet. Megpróbálok úgy írni róluk, hogy az olvasó kedvet kapjon nyakába venni a várost, és a helyszínen megismerkedni egyik-másik épülettel. Vagy ha erre nincs módja, akkor legalább megtudjon valamit ennek a korszaknak az építészetéről, szakmai életéről és leginkább a város terein-utcáin, házaiban egykor zajló életről. Nem lehettem szemtanúja, de meggyőződésem, hogy a harmincas évek Budapestnek ugyanolyan fénykora volt, mint a Gründerzeit vagy a szecesszió időszaka.

Fotó: Hajdú József

 

 

 

 

 

 

 

 

Üzletportálok 

 

Ferkai András:           

ÜZLETPORTÁLOK

SHOPFRONTS / GESCHÄFTSFASSADEN            

 

Az üzletportál tűnékeny műfaj, hű tükre a korszak kereskedelmi kultúrájának és általános tárgykultúrájának is. Városunk üzletportáljai nagyjából másfél évszázad történetéről beszélnek. A kereskedelmi kultúrának voltak ez alatt felívelő szakaszai, fénykora és ijesztő mélypontjai is.           

Fotó: Frankl Aliona, Ferkai András, Gadányi György, Lugosi Lugo László.

 

 

 

 

 

 

Házdísznézőben 

 

Földes Mária:           

HÁZDÍSZNÉZŐBEN

ORNAMENTATION / HAUSORNAMENTIKSCHAU / CASE DECORATE            

 

Az utcán járva az ember ritkán emeli tekintetét a kirakatok szintje fölé, pedig érdemes. Ez a kötet sétára invitál. Ha séta közben felnézünk, különös világ tárul fel előttünk. A házak, melyeket a szerző vezetésével felkeresünk, izgalmas, tevékeny korszakban, a századforduló idején épültek.           

Fotó: Csigó László.

 

 

 

 

 

 

 

Gábor Eszter:         

ANDRÁSSY ÚT Gábor Eszter: Andrássy út

ANDRÁSSY AVENEU/DIE ANDRÁSSY STRASSE

 

Az Andrássy út, a pesti Sugárút nemcsak egy város reménysége, hanem egy korszak jelképe is lett. Megnyitásának eszméje alig egy évvel a kiegyezés után, öt évvel a városegyesítés előtt merült fel. Építése az Országos Kiállításig tartott, fénykorát az első világháborúig élte.         

A "boldog békeidők" elmúltával jelentősége halványult, de varázsa mindmáig megmaradt.         

2002. nyarától az Andrássy út a világörökség része.         

Fotók: Hajdú József, Sztraka Ferenc, Erdélyi Mór, Klösz György, valamint archív felvételek a Budapesti Történeti Múzeumból, Budapest Főváros Levéltárából és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből.

 

 

 

 

 

 

Budapesti villák 

 

Gábor Eszter:           

BUDAPESTI VILLÁK

VILLAS IN BUDAPEST / BUDAPESTER VILLEN            

 

A XIX. században épült nyaraló villák után, a városegyesítést követő évtizedekben az Andrássy úton megjelentek a már állandó tartózkodásra tervezett polgári villák. Az új hidak építésével Budán is megindult a villaépítés. A két háború közötti korszak a villaépítés fellendülését hozta. A kötet a kronologikusan és topográfiailag is jól tagolódó budapesti villaépítések történetét tárgyalja, és bemutatja az épülettípus még látható - rombolást és átépítést túlélt - kevés megmaradt példáját is.           

Fotó: Barka Gábor.

 

 

 

Margitsziget 

1 komment

Címkék: budapest


2011.01.07. 19:10 Provocateur R.K.

Budapest ellátása

 

BUDAPESTI ELLÁTÁSI TÉRKÉPEK
 
- módszertani leírás -

Összesen 101, a fővárosi lakosság ellátottságára vonatkozó mutatót ábrázoltunk a főváros térképén, egy 77 egységből álló körzeti szintű bontásban. A munka elkészítéséhez az ebben a beosztásban tényadatokat, valamint a 10 ezer fős lakossági megkérdezés adatait használtuk fel. Ezek alapján képeztük a lehető legszélesebb értelemben vett közösségi ellátás mutatóit. A mutatók alapján az ellátás különbségeire vonatkozó következtetések levonására, az eddigi eredmények alapján, a most folyó viták kiértékelése után, egy átfogó tanulmány keretében kerülhet sor.

 

Az alábbiakban összefoglaljuk a térképekkel kapcsolatos legfontosabb módszertani tudnivalókat, amelyek nélkülözhetetlenek értelmezésükhöz.

 
vissza a tetejére
1. A körzetek

A fővárosnak jelenleg nincs a kerületi beosztásnál kisebb egységekből álló hivatalos felosztása. Budapest esetében a Statisztikai Hivatal által az általános adatgyűjtés esetében alkalmazott legfinomabb egység a kerület. Így tehát mindazoknak, akik ennél finomabb kialakításra törekszenek, újra és újra elölről kell kezdeniük a munkát.

 

Az új övezetek kialakítása során arra törekedtünk, hogy az övezetek minél több szempontból homogén egységek legyenek. Ez azt jelenti, hogy hasonló számú ember lakjon bennük, többé-kevésbé hasonló társadalmi státust reprezentáljanak, hasonló városépítészeti jellemzőkkel rendelkezzenek. E szempontok összehangolása meglehetősen nehézkes és rengeteg kompromisszummal jár. Azok a szakemberek, akik korábban egy-egy határozott célra alakítottak ki sajátos területi rendszereket, könnyebb helyzetben voltak, hiszen egyetlen szempontnak könnyebb megfelelni. Ennek ugyanakkor az lett a következménye, hogy más szempontok sérültek, és az általuk kialakított területi rendszerek alkalmatlanná váltak általánosabb célok kiszolgálására.

 

A városon belüli övezetek kialakításakor megvizsgáltuk a postai irányítószám körzeteket, a választókerületeket, a városrendezési övezeteket, valamint a KSH által 1996-ban közzétett városrész-besorolást. A választókerületek és a postai irányítószám körzetek a városi ellátás és egyenlőtlenségek szempontjából ad hoc jellegűnek minősíthetőek, kialakításuk célja nagyon eltért a miénktől, a városi ellátás egyenlőtlenségeire összpontosító vizsgálat céljaira nem felelnek meg. A városrendezési övezeti rendszer, bár céljaink szempontjából homogénnek tekinthető egységekre bontja a várost, a mi szempontunkból túl sok, 526 egységet tartalmaz, ami ellehetetlenítette volna a vizsgálatot. Ennek megfelelően a KSH városrészeinek alkalmazása mellett döntöttünk, amelyek a fővárost 194 természetes egységre bontják. Tekintettel az adatgyűjtés szempontjaira, ezek esetében is bizonyos változtatásokra volt szükség:

 

• Az eredeti 194 egység helyett kevesebbet, 77 egységet alakítottunk ki;

• Az eredeti városrészek gyakran átnyúlnak a kerületek határain. Ezekben az esetekben a kerületi határnál ketté kellett osztani a városrészeket, hogy egységeink kompatibilisek legyenek a kerületi beosztással;

• Az összevonások esetében törekedtünk arra, hogy az így kialakított városrészek hasonló jellegűek legyenek, mind építészeti, mind társadalmi összetételüket tekintve;

• A városrészek közül néhánynak a népessége meghaladta az 50 ezer lakost. Ezeket az egységeket, általában fontosabb átszelő utak mentén, szintén kettévágtuk, hogy az egységek népessége ne haladja meg a kívánatosat.

 

A fenti megfontolások alapján alakítottuk ki a városi körzeteket, amelyeket a további munkánk folyamán alkalmazni kívánunk. Úgy véljük, hogy az egységek mindenben megfelelnek a vizsgálat kritériumainak. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi kutatás keretei nem teszik lehetővé, hogy a várost épületről épületre járva alakítsuk ki az új, minden szempontnak maximálisan eleget tevő rendszert, a mások által elvégzett területi besorolásoknak kell bázisul szolgálniuk az általunk kialakítandó rendszernek.

 

1996-ban a KSH egy kiadványában felelevenítette a korábbi városrészek rendszerét. Ez 194 olyan budapesti egységet jelent, amely korábban szerves része volt a város életének, közigazgatásának és a legtöbbje ma is használatos elnevezés. E területi egységek megfelelnek az új övezetek kialakítása kapcsán előzetesen megjelölt céloknak: a lakosság összetétele és a városépítészet szempontjából többé-kevésbé homogének. Három olyan probléma merült fel ezen övezetekkel szemben, amely mindenképpen beavatkozást igényelt: 1.) túl sok van belőlük, 2.) meglehetősen nagyok az egyes övezetek között a népességszámból adódó különbségek, és 3.) több városrész kerületi határon is átnyúlik.

 

Az esetek döntő részében az új egységek városrészek összevonásával alakultak ki. Arra törekedtünk az új egységek kialakítása során, hogy ne növeljük lényegesen az új egységek belső heterogenitását, sőt, például a kettéválasztások esetében olyan határt definiáljunk, amely eleve elválasztja egy történelmi városrész alegységeit. Ilyen természetes határvonal lehet egy-egy sugárút, autópálya bevezetőszakasz vagy körút. Az összevonások vagy szétválasztások olyan beavatkozások, amelyeket különböző szakemberek különböző módon ítélhetnek meg. Annak érdekében, hogy az általunk kialakított övezeti rendszer ne csupán a mi véleményünkön alapuljon, hanem bizonyos mértékű konszenzus legyen mögötte, véglegesítése előtt jóváhagyattuk a jelen kutatás megrendelőjével. A fenti egyensúlyi szempontok mellett összességében 77 területi egységet alakítottunk ki.

 

 
vissza a tetejére
2. A mutatószámok és ellátási térképek

Az induláskor cél volt, hogy a vizsgált ellátások esetében minél szélesebb körben rendelkezésre álljanak tény- és véleményadatok, hogy ezek összehasonlításából komplex mutatókat alakíthassunk ki, amelyek az ellátás valamiféle hatékonyságát mérik. Mind a tényadatok, mind a véleményadatok mutatószámok (pl. ezer idős emberre vetített nyugdíjasklubok száma) formájában kerültek fel a térképekre. A mutatószámokat a térképek előtt soroltuk fel.

 
vissza a tetejére
2.1 Az adatok

A határozott törekvésünk ellenére több ellátási területen egyáltalán nem sikerült tényadatokat szereznünk (pl. infrastruktúra). A megszerzett adatokat viszont sikeresen alkalmaztuk a véleményadatokkal való összevetés során. A következő tényadatokat sikerült beszereznünk:

 

• Demográfiai adatok

• Fővárosi és kerületi intézmények listája

• Általános iskolák listája, adatai

• Egészségügyi intézmények listája és forgalmuk

• Zöldterületek listája, méretük (K.Hlatky Katalin: Budapesti zöldkalauz alapján, Magyar Almanach Kiadó, 2001.)

• Környezeti állapotra vonatkozó adatok (Adatok a főváros környezet állapotáról, Budapest Főváros Önkormányzata, 2000.)

• Az egyes övezetek beépítési adatai, valamint az infrastrukturális fejlesztések problémái (Budapest főváros településszerkezeti terve, Budapest Főváros Önkormányzat ? BFVT Kft, 1998.)

• Költségvetési, beruházási adatok (a Fővárosi Önkormányzat költségvetése)

• Tömegközlekedés adatai (BKV honlapja: menetrendek; és a BKV jármű hálózatónak térképe

• Kiskereskedelmi bolthálózat adatai

 
vissza a tetejére
2.2 Véleményadatok

A lakossági véleményadatok egy speciálisan erre a célra készült vizsgálatból származnak, amelynek során 10 000 budapesti lakost kérdetek meg kérdőíves vizsgálat keretében. A minta az BM Népességnyilvántartó Hivatalától lett megvásárolva és a budapesti lakosságot kerületi szinten reprezentálja. Véletlen kiválasztásos eljárással lett leválogatva. A kérdezés lezárulása után ellenőrizték a minta torzulását, de a lekérdezett esetek kerületek szerinti megoszlása megegyezett azzal a megoszlással, amelyet a 2001-es népszámlálás során mértek. A kérdezés 2001. decembere és 2002. februárja között zajlott.

 

A kérdőív kizárólag a budapesti ellátásra és a közvetlen lakókörnyezet megítélésére, illetve a lakosság demográfiai, jövedelmi viszonyaira vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A kérdőív szerkezete hasonlít a későbbi mutatószámok témák szerinti szerkezetére, az eltérések technikai jellegűek, amelyek az interjúk sajátosságainak való megfelelés miatt kellett végrehajtani.

 
vissza a tetejére
2.3 A mutatószámok

A kidolgozott mutatók 3 csoportra bonthatóak: 1. mennyiségi mutatók, 2. minőségi mutatók, 3. komplex mutatók. Az eredeti elképzelés szerint minden egyes problémához e három mutatótípus mindegyikéből egy-egy tartozott volna. Ez azonban az adatok elérhetősége, illetve jellege következtében nem minden esetben lehetséges.

 

A térképeken megjelenített mutatószámok látványosan jelenítik meg a legfontosabb összefüggéseket, az eredmények értelmezésekor azonban óvatosan kell eljárni. A térképeken a mennyiségi és minőségi mutatószámokat úgy ábrázoltuk, hogy az adatokat 5 egyenlő szakaszra vágtuk szét(1) . A komplex mutatók számítása esetében egy más eljárást kellett követni, itt a mennyiségi és minőségi mutatók összehasonlításával öt csoport alakul ki. A két eljárás közötti különbség a határesetek esetében eltérő besorolást eredményezhet. Végeredményben tehát fontos következtetések levonásakor a térképek mellett az eredeti adatokat is érdemes megvizsgálni.

 

A mennyiségi mutatók

 

Az eredeti elképzelések szerint a mennyiségi mutatók a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknál rendelkezésre álló tényadatok, amelyek a különböző szakterületek szakértőnél rendelkezésre állnak. Sajnos a legtöbb esetben ezeket a mutatókat más forrásból kellett beszerezni, több mutató esetében ezek sem tényadatok, hanem az e tekintetben lényegesen kevésbé megbízható, sok esetben más jelentéssel bíró lakossági megkérdezésből származnak. A legfontosabb esetekben ezt megjegyzésben külön is jeleztük, mert a lakossági érzékelés eltérhet a statisztikai mérés eredményétől. Talán legjellemzőbb példa erre a bűnözés mértékének az érzékelése, ahol nem olyan kézzelfogható jelenségről van szó, mint hogy be van-e kötve a vezetékes gáz.

 

Fontos lenne, hogy megoldják a fővárosban a közszolgáltatásokkal való ellátásra vonatkozó adatok rendszeres, egységes gyűjtését. Ezek az adatok elengedhetetlenek az ellátás különbségeinek felmérésére, illetve az ellátással kapcsolatos döntések meghozatalához. A jelenlegi adatgyűjtés és feldolgozás, amely nem a hagyományos fővárosi statisztika kerületi bontást, hanem annál egy finomabb felosztást alkalmazott, sokszor szinte megoldhatatlan feladattal került szembe.

 

A mennyiségi ellátást általában a körzetben az adott szolgáltatással ellátottak arányával vagy a szolgáltatás elérésével, illetve az intézmény percben mért távolságával mértük. (2)

 

A minőségi mutatók

 

A lakossági megkérdezés alapján gyakran több minőségi mutató is rendelkezésre állt egy-egy szolgáltatással való elégedettség mérésére. Minden esetben a legegyszerűbben értelmezhető, a leginkább átfogó jellegű mutatószámot alkalmaztuk. Ezek az adatok minden esetben a lakossági megkérdezésből származnak. Sok esetben a minőség is mérhető lenne objektív mutatókkal. E rendszerek kidolgozása kívánatos lenne. Néhány területen talán már megindult ezek kidolgozása, vélhetően azonban sokára lesz az, mire a most alkalmazott finomságú bontásban is rendelkezésre állnak majd.

 

Egyelőre tehát szinte lehetetlen különbséget tenni a szolgáltatás minősége és a lakossági elégedettség között. Valójában a várospolitika szempontjából lényeges lehet a két jelenség megkülönböztetése, mert eltérő beavatkozást igényelnek.

 

A komplex mutatók

 

A mutatók közül a leglátványosabb eredményeket, a legérdekesebb összefüggéseket a komplex mutatók biztosítják. A komplex mutatók az egyes ellátási területek mennyiségi és minőségi jellemzőinek, területi megoszlásának együttes vizsgálatát teszik lehetővé, átfogó képet adnak egy-egy problémáról.

 

A bonyolult mutatók lehető legegyszerűbb eljárással történő kialakítására törekedtünk. Mindkét skálát 3-3 egyelő részre bontottuk (3), és megnéztük, hogy mely övezetek esetében esik azonos módon a legfelső, középső vagy alsó harmadba mindkét mutató, illetve mely esetekben, milyen irányba térnek ki (4).

 

Témakörök

 

A mutatószámokat 14 témakörre bontottuk. Ebből a 14 témakörből 11 tekinthető szigorúan véve ellátási ? ellátottsági mutató-csoportnak, egy összefoglalja a lakosság szemével az adott körzet legfontosabb problémáját, kettő pedig a társadalmi, illetve gazdasági környezetet mutatja be.

 

A témakörök tehát a következők:

 

• I. Infrastruktúra

• II. Lakáshelyzet

• III. Tömegközlekedés

• HTML fájl megtekintése

 

 

• IV. Oktatás

• V. Kultúra

• HTM fájl megtekintése

 

 

• VI. Sport, szabadidő

• VII. Egészségügy

• HTM fájl megtekintése

 

 

• VIII. Szociális ellátás

• IX. Közbiztonság, tűz- és katasztrófavédelem

• X. A környezet minősége

• XI. Ügyintézés

• HTM fájl megtekintése

 

 

• XII. Problémák a lakosság véleménye alapján

• XIII. Társadalmi környezet

• XIV. Gazdasági környezet

• HTM fájl megtekintése

 

A témakörök és azon belül a mutatószámok sorrendje követi a korábban kidolgozott, és rendelkezésünkre bocsátott mutatószámok rendszerében alkalmazott sorrendet. Az ábrázolt mutatók is az említett anyaghoz igazodnak. Csak azokban az esetekben tértünk ettől el, amikor nem állt megfelelő adat a rendelkezésünkre, azok a mutatók maradtak ki, amelyekhez semmilyen forrás nem állt rendelkezésre. Bizonyos esetekben a rendelkezésünkre bocsátott anyagok fontosnak ítélt új mutatók létrehozását indokolták. Néhány ilyen is bekerült a mellékelt térképek közé.

 
vissza a tetejére
3. Felhasználás, továbblépés

A jelen összefoglaló az elvégzett munka technikai értelemben való összegzését célozza meg. Ez kiemelten fontos a mellékelt mutatószámok, térképek értelmezéséhez.

 

A mutatószámok, térképek már jelen formájukban is rendkívül hasznosak lehetnek, segíthetik a főváros lakossága ellátásának szervezését, azoknak a munkáját, akik az ellátás és a szolgáltatások iránti igény összehangolásán fáradoznak. Két területen látjuk kiemelten hasznosnak a továbblépést: az egyik az elkészült adatbázis magasabb szintű feldolgozása, amely finomabb összefüggések, egy-egy területre vonatkozó információ alaposabb áttekintését jelentheti; a másik a kidolgozott mutatókkal kapcsolatos tapasztalatok alapján a vizsgálat rendszeres megismétlésének megvalósítása és így a változások mérése. Ez utóbbi a várospolitikai intézkedések hatásának fontos mérőeszközévé tehetné az itt megvalósult mutatószám-rendszert.

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 19:07 Provocateur R.K.

Budapest problématérképei

 

XII. Problémák a lakosság szerint, az egyes körzetek kiemelt problémái

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII. Társadalmi környezet, a népsűrűség az egyes körzetekben

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.2 A főbb családtípusok aránya az egyes körzetekben

Egyedül, gyerek nélkül élők aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

Egyedül élő gyerekesek aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

Gyerekes házaspárok aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

Gyerek nélküli házaspárok aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.3 Inaktív korú népesség aránya

5 éves és fiatalabb gyerekek aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

6-13 éves gyerekek aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

14-17 éves népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.4 Az aktív korú népesség aránya

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.5 Egy éven belül biztosan elköltözők

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.6 Akik egyáltalán nem fognak elköltözni

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.7 A körzetek lakossága iskolai végzettség szerint

Befejezett végzettséggel nem rendelkezők aránya

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

Legfeljebb alapfokú vagy érettségit nem adó szakmai végzettséggel rendelkezők aránya

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

Legfeljebb érettségivel rendelkezők aránya

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

Diplomások aránya

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.8 Egyes aktivitási csoportok aránya

Rész- vagy teljes munkaidőben foglalkoztatottak

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

Munkanélküliek aránya

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz 

 

Öregség és más jogcímen nyugdíjazottak aránya

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.9 Azon családok aránya, ahol van munkanélküli

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.10 Egyéni és társas vállalkozások tulajdonosai

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIII.11 Akiknek jövedelme jó megélhetést biztosít

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIV. Gazdasági környezet

 

 
vissza a tetejére
XIV.1 Élelmiszerboltok száma 10 ezer lakos

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIV.2 Egyéb kiskereskedelmi boltok, 10 ezer lakosra

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIV.3 Munkába járáshoz szükséges idő

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIV.4 Az itt lakás előny jelent az elhelyezkedésnél

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
XIV.5 Az itt lakás hátrányt jelent az elhelyezkedésnél

60 éves és idősebb népesség aránya

Kattintson a nagyításhoz

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 19:04 Provocateur R.K.

Budapest szociális adatai

 

VI. Sport, szabadidő

Megjegyzés: A sport és szabadidő szolgáltatások igénybevételekor:

- ritka: ritkábban, mint évente vagy soha

- gyakran: havonta vagy gyakrabban

 
vissza a tetejére
VI.1 A legközelebbi park távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.2 Egy lakosra eső parkfelület

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.3 Hol laknak, akik ritkán járnak parkba?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.4 Hol laknak, akik gyakran járnak parkba?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.5 Hol laknak, akik ritkán járnak uszodába?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.6 Hol laknak, akik gyakran járnak uszodába?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.7 Hol laknak, akik ritkán járnak sportpályára?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.8 Hol laknak, akik gyakran járnak sportpályára?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.9 Hol laknak, akik ritkán járnak sporteseményre?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.10 Hol laknak, akik gyakran járnak sporteseményre?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.1 A bölcsőde távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.2 Megfelelő a szakértelem a bölcsődében?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.3 A bölcsődei ellátás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.4 A gyermekorvos távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.5 Elégedettség a gyermekorvosi ellátással

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.6 A gyermekorvosi ellátás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.7 A háziorvos távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.8 Elégedettség a háziorvosi ellátással

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.9 A háziorvosi ellátás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.10 A szakrendelő távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.11 Elégedettség a szakorvosi ellátással

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.12 A szakrendelés komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.13 A gyógyszertár távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.14 Mennyi idő alatt ér ki a helyszínre a mentő?

Kattintson a nagyításhoz

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 19:01 Provocateur R.K.

Budapest Életmód,egészség statisztikája

 

VI. Sport, szabadidő

Megjegyzés: A sport és szabadidő szolgáltatások igénybevételekor:

- ritka: ritkábban, mint évente vagy soha

- gyakran: havonta vagy gyakrabban

 
 
VI.1 A legközelebbi park távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
 
VI.2 Egy lakosra eső parkfelület

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.3 Hol laknak, akik ritkán járnak parkba?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.4 Hol laknak, akik gyakran járnak parkba?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.5 Hol laknak, akik ritkán járnak uszodába?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.6 Hol laknak, akik gyakran járnak uszodába?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.7 Hol laknak, akik ritkán járnak sportpályára?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.8 Hol laknak, akik gyakran járnak sportpályára?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.9 Hol laknak, akik ritkán járnak sporteseményre?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VI.10 Hol laknak, akik gyakran járnak sporteseményre?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.1 A bölcsőde távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.2 Megfelelő a szakértelem a bölcsődében?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.3 A bölcsődei ellátás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.4 A gyermekorvos távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.5 Elégedettség a gyermekorvosi ellátással

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.6 A gyermekorvosi ellátás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.7 A háziorvos távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.8 Elégedettség a háziorvosi ellátással

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.9 A háziorvosi ellátás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.10 A szakrendelő távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.11 Elégedettség a szakorvosi ellátással

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.12 A szakrendelés komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.13 A gyógyszertár távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
VII.14 Mennyi idő alatt ér ki a helyszínre a mentő?

Kattintson a nagyításhoz

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 18:56 Provocateur R.K.

Budapest különböző szemszögből megörökitve

 

Fotóalbum
Újjászületés 2004.

építészeti emlékeink felújítása

 

 

 

 

Budapestet többszáz éves történelme, különösen a fővárossá alakulás óta nagyvárossá, világvárossá formálta. A metropolisszá válás mégis bőven hagyott ránk olyan építészeti, városépítési emlékeket, amelyek szüleink, nagyszüleink, dédszüleink világát, környezetét idézik.

 

 

 

Ma fővárosunk olyan drámai erővel fejlődik, ami csak a XIX. század végének, a XX. század elejének városfejlődési ütemével hasonlítható össze. Az erőteljes fejlődés természetesen megváltoztat, átalakít sok mindent, de az utóbbi másfél évtized szemléletében hangsúlyos szerepet kap a reánk maradt építészeti emlékeknek nem csupán megtartása, hanem helyreállítása, rekonstrukciója, a mai követelményeknek megfelelő élettel való megtöltése is.

 

 

 

Az épületdíszek, eredeti homlokzatok, díszes kapualjak, ünnepélyes belső terek helyreállítása azonban költséges dolog, nehéz feladat elé állítja az épületek gazdáit. Sokszor megvan a felújítási szándék, de kevés az anyagi erő. Ebben segít a főváros azoknak, akiket komoly szándék vezet házuk eredeti szépségének visszaállítására, ezért hozta létre azokat a pályázati támogatási formákat, amelyek segítségével létrejöhetnek az újjászületett épületek. Kiállításunk a 2004-es év legszebb felújításait mutatja be, bizonyítva azt is, hogy a közös cél érdekében való összefogás, tulajdonosok, különböző hivatalos és magánszervezetek, olykor szponzorok és a fővárosi pénzügyi, szakmai támogatása milyen eredményekre képes a régi-új Budapest építészeti képének megőrzésében, helyreállításában.

 

A galéria megtekintése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Budapesti képek

Klikkeljen a képek megtekintéséhez!

 

A galéria megtekintése

 

 
Budapesti képek

Klikkeljen a képek megtekintéséhez!

 

A galéria megtekintése

 
Budapest a levegőből

Klikkeljen a képek megtekintéséhez!Pest és Buda, s a városrészeket kettészelő, kígyózó Duna, madártávlatból minden ínyenc látványigényét kielégíti. A szemlélődést viszont kevesen  élvezhetik élőben, a Budapest Portálon ezt minden nap megteheti.

 

A galéria megtekintése

 
Budapest értő szemmel

Klikkeljen a t~"obbi képértBudapest főpolgármestere évtizedek óta rabja a fotózásnak. Több ezer felvételéből jónéhány a városi élet pillanképeit örökíti meg. Tallózzon a  galériában.

 

A galéria megtekintése

 
Budapesti séta

Klikkeljen a többi képértSétáljon Budapesten. Csodálkozzon rá a részletekre Zámbó Zoltán fotóin keresztül. Tallózzon a galériában.

 

A galéria megtekintése

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 18:48 Provocateur R.K.

Épitészet Budapesten

 

Építészeti emlékeink felújítása

Budapestet többszáz éves történelme, különösen a fővárossá alakulás óta nagyvárossá, világvárossá formálta. A metropolisszá válás mégis bőven hagyott ránk olyan építészeti, városépítési emlékeket, amelyek szüleink, nagyszüleink, dédszüleink világát, környezetét idézik.

 

 

Ma fővárosunk olyan drámai erővel fejlődik, ami csak a XIX. század végének, a XX. század elejének városfejlődési ütemével hasonlítható össze. Az erőteljes fejlődés természetesen megváltoztat, átalakít sok mindent, de az utóbbi másfél évtized szemléletében hangsúlyos szerepet kap a reánk maradt építészeti emlékeknek nem csupán megtartása, hanem helyreállítása, rekonstrukciója, a mai követelményeknek megfelelő élettel való megtöltése is.

 

 

Az épületdíszek, eredeti homlokzatok, díszes kapualjak, ünnepélyes belső terek helyreállítása azonban költséges dolog, nehéz feladat elé állítja az épületek gazdáit. Sokszor megvan a felújítási szándék, de kevés az anyagi erő. Ebben segít a főváros azoknak, akiket komoly szándék vezet házuk eredeti szépségének visszaállítására, ezért hozta létre azokat a pályázati támogatási formákat, amelyek segítségével létrejöhetnek az újjászületett épületek. Kiállításunk a 2004-es év legszebb felújításait mutatja be, bizonyítva azt is, hogy a közös cél érdekében való összefogás, tulajdonosok, különböző hivatalos és magánszervezetek, olykor szponzorok és a fővárosi pénzügyi, szakmai támogatása milyen eredményekre képes a régi-új Budapest építészeti képének megőrzésében, helyreállításában.


 

 

XXI. kerület, Árpád út 1.

A Csepeli Munkásotthon 1917-1920. között épült a Csepeli Munkásotthon Szövetkezet kezdeményezésével, a gyártulajdonos, Weiss Manfréd jelentős anyagi támogatásával. Az épületet az 1960-as évek derekán erősen átépítették, de a "lelke", a színházterem - bár némileg átalakítva - továbbra is működött. A helyreállítás célja kezdettől fogva az eredeti belső tér újjászületése volt. A díszítés uralkodó elemét, a karzatok falán lévő két hatalmas falképet Maróti Géza festette, ezek ma már restaurált állapotban jelenítik meg - koruk szecessziós stílusában - a művészetek és a gyári munka allegóriáját.


 

 

 

 

 

 

VII. kerület, Kazinczy utca 29-31.

Közép-Európa egyik legnagyobb zsinagógája, mely 1910-1913. között épült Löffler Sándor és Löffler Béla tervei szerint. A budapesti szecesszió építészetének egyik kiemelkedő példája, bravúros elhelyezése, tömegformálása különös hangulatú térré formálja a szűk utcát. Hatalmas belső terének szakrális mondanivalóját gazdag ornamentális falfestés, szecessziós csillárok, kandeláberek hangsúlyozzák. A külső fényt a templom belsejébe 90 négyzetméternyi összfelületen bocsátják be a díszes ólomüveg ablakok.



 

 

 

XVII. kerület, Pesti út, Szentkereszt tér

Panelházak tövében áll az első világháború hőseinek emlékműve, mely feltehetően Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása. Műkőből készült, hősi pózban álló katonát ábrázol, aki jobbkezét az eskü mozdulatával teszi szívére. A talapzaton tábla örökíti meg a hősi halottak neveit. Érdekessége az emlékműnek, hogy a kőoszlopos-vasrácsos kerítés jóval korábbi eredetű, a XVIII. század végén, vagy a XIX. század elején készülhetett valamely akkori szobor, vagy kegyoszlop tartozékaként.



 

XI. kerület, Rezeda utca 5.

A XX. század elejével indult meg a Gellért-hegy beépítése, hatalmas telkeken, nagypolgári villákkal. Ma a nagy telkek már nem léteznek, fokozatosan felosztották őket, s újabb építkezésekkel úgyszólván minden év újabb építészeti nyomokat hagyott a hegy arcán. A régi kertek emlékét megmaradt kerítések és néhány kerti szobor őrzi. Az utóbbiak egyike a képen látható Minerva (Pallasz Athéné) szobor, mely kezében kis Niké (Győzelem) figurát tart. Szabó Antal és Szabó Rezső műhelyének alkotása, a múlt század elejéről.



 

 

 

VII. kerület, Rákóczi út 14.

A hatemeletes lakóház homlokzatát a késői szecesszió stílusjegyeire emlékeztető műkő díszítés tagolja. A legfelső emelet későbbi átalakítás, de az eredeti attika-falat őrző marcona műkő-óriások eredetiek. Helyreállított állapotukban elkendőzik az átalakított szint sivárságát is.






 

 

 

 

 

V. kerület, Aulich utca 3.

Szép, szecessziós belvárosi lakóház, Kőrössy Albert tervezte 1901-ben, régi neve Walkó-ház. Rendkívül gazdag faragottkő díszítés borítja, architektonikus, növényi és figurális elemekkel. Egyedülállóan szép a középtengely oromfalában helyreállított falkép-szerű mező, mely a szecessziós festészet legjobb hagyományaira támaszkodik.





 

 

 

VI. kerület, Zichy Jenő utca 41., Zichy Jenő utca 12.

Házaink kapualja, lépcsőháza évtizedekig az elhanyagoltság, a lepusztultság példája, igazi "senki földje" volt, sokszor a homlokzatoknál is rosszabb állapotban. A helyreállítás korábban alig sejtett szépséget, eleganciát ad vissza, ami arra ösztönöz, hogy óvjuk, őrizzük őket, mint ezekben a terézvárosi lakóházakban is.





 

 

 

 

 

XXI. kerület, Szent Imre tér 22.

A csepeli posta 1949-ben épült Nyíri István tervei szerint. Az épület a korabeli modern építészet igen jó példája, tervezőjének ismertebb alkotása az Erzsébet-téri volt autóbusz-állomás. A közönségforgalmi tér freskóját Szőnyi István festette a hírközlés és a posta történetét egymásba folyó jelenetek sorával összefoglalva.





 

 

 

 

 

XII. kerület, Kiss János altábornagy utca 55-59.

A három lakóházból álló együttes 1928-1929-ben épült. Tervezője Medgyaszay István, akinek jellegzetes homlokzati textúrájú, népi ihletésű műkő díszítésű lakóházai, templomai, középületei már messziről felhívják magukra a figyelmet. Ezeket a házakat még különlegesebbé teszi a színes ornamentika, valamint Nagy Sándor és Márton Ferenc festőművészek homlokzati sgraffittói, melyek falusi idillt ábrázolnak a korabeli mesekönyvek hangulatában.




 

 

 

VII. kerület, Marek József utca 26.

A XIX-XX. század fordulója táján épült lakóház homlokzatát tervezője különböző, első pillantásra visszafogottnak tűnő eszközökkel díszítette. Két, erkélysorral hangsúlyozott, kiemelkedő oromfallal záródó, szinte oszlop-szerű lizénával bontja meg a fal síkját, a felületeket különböző vakolat-textúra élénkíti, melyeknek helyreállítása nélkül az épület képe nyomasztóan sivár lenne.




 

 

V. kerület, Kossuth Lajos tér 16-17.

A lakóház az Országház épületét övező reprezentatív tér térfalának része. Homlokzata ennek megfelelően romantikus-ünnepélyes hangulatot igyekszik kelteni az eklektika jegyében. Díszítésének anyaga azonban sérülékeny, vakolat- és műkőanyagú, az időjárás hatásaira érzékeny, ezért különösen fontos a szakszerű helyreállítás, javítás, konzerválás elvégzése.





 

 

I. kerület, Batthyány utca 8.

Az épületet Buda első polgári leányiskolája számára építtette a főváros, az 1800-as évek végén. A homlokzati felújítás előkészítésekor találtak egy olyan eredeti képet, melynek tanúsága szerint a kapuk felett a főváros domborművű címere volt kifaragva. Kiderült az is, hogy az 1960-as években távolították el őket. A homlokzati felújítás részeként újrafaragva kerülhettek vissza eredeti helyükre.




 

 

 

I. kerület, Zsolt utca 3-5.

XIX. századi, kétszintes, magastetős, jó arányú sarokház a budai Vár alján. Homlokzatai még háborús sérüléseket is mutattak, amellett a sok évtizedes elhanyagolás mállasztotta a vakolatot, pusztította a díszítéseket. A helyreállítás, felújítás célja csak az eredetinek megfelelő homlokzat bemutatása lehetett.





 

 

 

 

VIII. kerület, Rózsák tere 10. Görög-katolikus templom

A Rózsák terén álló hatalmas, Steindl Imre által tervezett római katolikus templomot mindenki ismeri Budapesten. Kevesebben figyelnek fel a tér oldalában a lakóházak közt meghúzódó régebbi, 1875-1880. között Czigler Győző tervei szerint épült templomra, melyet a nagy templom felépülése után adtak át a görög-katolikus egyházközségnek. A templom belsejét akkor alakították ki a görög katolikus szertartási rendnek megfelelően, a korszak élenjáró művészeinek munkáival.



 

 

 

XI. kerület, Orlay utca 2/b.

Medgyaszay István a vasbeton-építészet úttörő egyénisége volt, a vasbeton alkalmazásának sokféle lehetőségét kihasználta. Így készültek ennek a lakóháznak a lépcsőházi ablakai is. A szecessziós vonalvezetésű keretben Nagy Sándor által tervezett színes "tiffany"-technikával készült díszüvegezést helyeztek el.





 

 

 

 

VII. kerület, Dob utca 35.

A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség épületét Löffler Sándor és Löffler Béla tervezte 1912-ben, ahogy a homlokzaton elhelyezett tábla is tanúsítja. A tervező-páros, a szomszédos Kazinczy utcai zsinagóga tervezői itt is építészeti bravúrt hajtottak végre: a keskeny telekre épült ház homlokzatát a díszítő elemekkel vizuálisan még meg is nyújtották, magasságát hangsúlyozták. Az építészeti hatáshoz az összes díszítőelem hozzátartozik, a helyreállítás csak ezek teljességével volt elképzelhető.



 

 

 

XIII. kerület, Pozsonyi út 33/a.

Az 1940. körül épült újlipótvárosi lakóház nagyvonalú lépcsőházának hangsúlyos része a felvonó, amely hengeralakú megoldásával a saját korában is különlegességnek számított. Másfél-két évtizeddel ezelőtt a liftek felújítása a teljes cserét jelentette, ma már mód van arra, hogy az eredetinek megfelelő felújítást végezzenek és a társasház lakóközössége ezt választotta.




 

 

 

XII. kerület, Remete út 4.

Az épület a budai hegyvidék jellegzetes, ú.n. "svájci stílusú" egykori nyaralója. 1869-ben épült Buzzi Félix tervei szerint, "Bellevue" néven. Stílusának fontos meghatározója az, hogy számos faszerkezetet, gazdagon faragott fadíszítést tartalmaz. A faanyag érzékeny az időjárásra, restaurálása, konzerválása különös figyelmet igényel.





 

 

 

XII. kerület, Karap utca 9.

A 40-es évek modern építészeti törekvéseinek jegyében született épületek homlokzatán döntő fontosságú a felületek textúrája, a leheletfinom tagozatok jelenléte. Ennél az ú.n. "Bírák és Ügyészek Lakótelepén" álló háznál szinte teljes rekonstrukcióra volt szükség.






 

 

 

 

 

XII. kerület, Kékgolyó utca 17.

A régi beépítés utolsó tanúja a Kékgolyó utcában, szabadon álló, eklektikus stílusban épült egykori nagypolgári villa. 1890-ben épült Hofhauser Elek számára, aki kivitelezője is volt saját házának. Téglaburkolata és előreugró tetőzetének faragott fadíszítései teszik jellegzetessé, valamint a bejárat timpanonos záródása, felette az első emeleti ablakok rendjébe illeszkedő falfülkében egy allegorikus szobordísz.




 

 

 

XII. kerület, Bürök utca, kápolna

Egykor, a városrész beépülése előtti időben a hegyvidéki szőlőkbe vezetett az a dűlőút, amely mellett a kápolnát építették, a homlokzatán elhelyezett felirat szerint 1884-ben, Szent Márton tiszteletére. Ugyanez a dátum olvasható a lépcsőbe vésve is. Arányos, klasszicizáló kis kegykápolna, amely történelmi mondanivalóján túl az utca, illetve a kis teresedés meghatározó eleme is.




 

 

 

VIII. kerület, Bíró Lajos utca 56.

A VIII. kerületi "Tisztviselőtelep" házait különösen megviselték az állami tulajdon évtizedei. Eredetileg szinte kivétel nélkül családi háznak épültek, de az államosítás után előbb társbérletekké, majd leválasztásokkal többlakásos épületekké alakították őket. A "Karola-lak" lakói, tulajdonosokká válva fokozatosan helyreállítják a házat, eredeti burkolatával, díszeivel.





 

 

 

XIV. kerület, Gizella út 12.

Egyemeletes, szép lakóház. Homlokzata a klasszicizáló eklektika stílusában épült. Különlegessége a kerítéskapu, amely díszes öntöttvas és acél szerkezetekkel készült, valószínűleg az Oetl Vasgyár terméke. Ritkaságnak számít a fővárosban, felújítása fontos értéket mentett meg.

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 18:02 Provocateur R.K.

Dijazottak budapesten

 

Díszpolgári cím 2010
  1. Miklósa Erika operaénekesnő részére nemzetközileg elismert operaénekesi munkásságáért, a magyar zenei kultúra népszerűsítéséért.
     
  2. Albert Flórián labdarúgó részére kimagasló sportteljesítménye és példás klubhűsége elismeréseként.
     
  3. Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész részére a magyar nyelvű beatzene megteremtőjeként és zeneszerzőként elért sikerei elismeréséül.
     
  4. Dr. Török Ferenc öttusázó részére kimagasló sportteljesítménye és a magyar öttusa-válogatott szövetségi kapitányaként elért kiváló eredményeinek elismeréseként.
     
  5. Demjén Ferenc zeneszerző, előadóművész részére kimagasló zenei teljesítményéért, előadóként és zeneszerzőként elért sikerei elismeréseként.
     
  6. Grosics Gyula labdarúgó részére a legendás Aranycsapat kapusaként, a magyar futballélet meghatározó jelentőségű tagjaként elért sikeres sportpályafutásáért, életműve elismeréséül. (Grosics Gyula 2009-ben lett díszpolgár, de az elismerést idén vette át.)
     
  7. Dr. Kárpáti György vízilabdázó, sportvezető részére háromszoros olimpiai bajnoki címéért, a magyar vízilabda sportban betöltött kimagasló szerepe elismeréseként. (2008-ban lett díszpolgár, de idén vette át.)
     
  8. Lázár Egon gazdasági tanácsadó részére több évtizedes színházszervezői, valamint a színházi élet területén végzett gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, tudományos igényű munkásságáért.
     
  9. Nádas Péter író részére a kortárs magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotójaként betöltött szerepéért, valamint széles körű nemzetközi elismertségéért.
     
  10. Néhai Polgár László operaénekes részére a hazai és nemzetközi komolyzenei életben végzett kiemelkedő munkássága elismeréséül. (A díjat Polgár Katalin és Polgár Judit vette át).
  11. Snétberger Ferenc gitárművész, zeneszerző részére világszerte elismert virtuóz gitárjátékáért, a cigányság sorsát, életérzését modern eszközökkel kifejező zeneszerzői munkásságáért.
     
  12. Ungvári Tamás író, műfordító, kritikus részére sokoldalú irodalomtörténeti és kritikai munkásságáért, a társadalmi nyilvánosság érdekében végzett közéleti tevékenységéért.
     
  13. Zsámbéki Gábor színházigazgató, rendező részére a színházi életben kifejtett több évtizedes igazgatói és rendezői munkásságáért, a magyar színházművészet nemzetközi elismertetéséért.
     
  14. Donáth László Evangélikus lelkész részére erkölcsi mércét jelentő közéleti tevékenységéért, a megkülönböztetés, a kirekesztés és a szegénység elleni munkásságáért.
     
 
vissza a tetejére
Pro Urbe Budapest díj 2010

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola részére a teológusképzés területén kifejtett egy évtizedes kiemelkedő tevékenységéért. (A díjat átvette Dr. Orosz András Lóránt, rektor.)
 

Tűzraktér Független Kulturális Központ és Alkotóház részére a diszkrimináció és kirekesztés ellen a művészet eszközeivel történő hatékony fellépéséért, a kisebbségek kulturális értékeinek, hagyományainak megismertetéséért végzett tevékenységéért. (A díjat átvette Simor Ágnes, kulturális vezető és Balla Zoltán, projektmenedzser.)
 

Ferencz Győző költő, irodalomtörténész részére irodalmi munkásságáért, valamint Radnóti Miklós életművének tolmácsolásáért.
 

Dr. Juhász Árpád geológus részére évtizedek óta végzett magas színvonalú ismeretterjesztői tevékenységéért, a geológia tudományának közérthetővé tételéért.
 

KERN ANDRÁS színművész részére több évtizedes színészi, rendezői munkásságáért, a város sajátos hangulatát hitelesen felidéző dalaiért.
 

Dr. Klinghammer István egyetemi tanár részére a fővárosi felsőoktatásban végzett kiemelkedő oktatói és vezetői munkájáért.
 
vissza a tetejére
Budapestért díjat 2010
    1. ACÉLHANG FÉRFIKAR részére Budapest zenei életének és kórus éneklési hagyományainak több mint egy évszázadon át történő megőrzéséért. (A díjat átvette Wild Gyula, az Acélhang Dalegyesület elnöke.)
       
    2. BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ESZE TAMÁS GYERMEKOTTHONA NEVELŐTESTÜLETE részére a fővárosi hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekekért végzett munkájukért, valamint a fiatal felnőttek életkezdésének támogatása érdekében végzett eredményes, elkötelezett szakmai tevékenységük elismeréseként. (A díjat átvette Pirchala Imre, igazgató.)
       
    3. BERECZ ANDRÁS ELŐADÓMŰVÉSZ részére a hagyományok ápolása, a gyökerek felkutatása terén végzett kimagasló kulturális tevékenységéért, utánozhatatlan előadóművészetéért.
       
    4. BOGÁNYI GERGELY ZONGORAMŰVÉSZ részére a magyar zeneművészet nemzetközileg is elismert fiatal tehetségeként, a főváros életében zongoraművészként betöltött példaértékű tevékenységéért.
       
    5. E. CSORBA CSILLA MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ részére a korszerű, látogatóbarát múzeum és kiállítások létrehozásáért, a magyar irodalom értékeinek, jeles alkotóinak új módszerrel történő megismertetéséért, népszerűsítéséért.
       
    6. DR. GARAMVÖLGYI GYÖRGY SZÜLÉSZ-NŐGYÓGYÁSZ részére az anyavédelem, a krízis terhesek gondozása és az újszülött-védelem terén végzett munkájáért.
       
    7. DR. GÁSPÁR KÁROLY INTÉZMÉNYVEZETŐ részére a pszichiátriai betegek ellátása területén végzett több mint 40 éves kiemelkedő szakmai munkájáért.
       
    8. KÁLLAI ISTVÁN ÍRÓ, DRAMATURG, HUMORISTA részére a magyar operett színházi életben betöltött szerepéért, humoros írásaiért.
       
    9. KÁRTYÁS IRÉN, A MENHELY ALAPÍTVÁNY DISZPÉCSERSZOLGÁLATÁNAK ÉS KRÍZISAUTÓ EGYSÉGÉNEK VEZETŐJE részére a hajléktalanokat segítő szociális munkájáért, annak magas színvonalú módszertani támogatásáért.
       
    10. DR. KERÉNYI LAJOS PIARISTA PLÉBÁNOS részére a betegeknek nyújtott testi-lelki vigaszért, ifjúsági lelkipásztorként betöltött jelentős szerepéért.
       
    11. KISS FERENCNÉ INTÉZMÉNYVEZETŐ részére a bölcsődés gyermekek ellátása érdekében közel 40 éve végzett kiemelkedő szakmai munkájáért.
       
    12. KOLTAY GERGELY ELŐADÓMŰVÉSZ, RENDEZŐ, OPERATŐR részére a magyar népzenét a rock zenével ötvöző zene meghonosításáért, operatőri és rendezői munkájáért.
       
    13. MÁCSAI PÁL SZÍNMŰVÉSZ, SZÍNHÁZIGAZGATÓ részére a magyar kultúráért, színházért folytatott sokoldalú tevékenysége elismeréseként. (A díjat átvette Für Anikó.)
       
    14. MELOCCO MIKLÓS SZOBRÁSZMŰVÉSZ részére a magyar szobrászművészetben betöltött szerepéért, Budapest köztereinek arculatformáló elemeiként szolgáló alkotásaiért.
       
    15. MEZEINÉ SÁNTA KLÁRA INTÉZMÉNYVEZETŐ részére az értelmi fogyatékosok ellátása területén végzett csaknem 40 éves kiemelkedő szakmai munkájáért.
       
    16. DR. MIKLÓS TIBOR ÍRÓ, RENDEZŐ, SZÍNHÁZI VEZETŐ részére a musical színjátszás hazai meghonosítása terén, valamint a Rock Színház megalapítása érdekében végzett áldozatos munkájáért.
       
    17. ŐZE ISTVÁN SPORTKLUBIGAZGATÓ részére sportolóként, edzőként, valamint az Újpesti Torna Egylet vezetőjeként betöltött eredményes munkája elismeréséül.
       
    18. PÉTER VLADIMIR DLA, ÖTVÖSMŰVÉSZ részére a magyar ékszerművészet megújításáért, az ötvösművészet terén elért nemzetközi sikerei elismeréseként.
       
    19. DR. REIF MÁRTON GYERMEKORVOS részére több évtizedes példamutató gyermekorvosi munkájáért, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaként éveken át folytatott mentőorvosi tevékenységéért.
       
    20. RUDOLF PÉTER SZÍNMŰVÉSZ, RENDEZŐ részére a magyar film- és színházművészetet gazdagító színészi és rendezői munkásságáért.
       
    21. SZELÉNYI KÁROLY FOTÓMŰVÉSZ részére a belváros építészeti műemlékeinek könyv formájában történő képi megjelenítéséért.
       
    22. Néhai SZENES IVÁN ÍRÓ, DALSZÖVEGÍRÓ, ZENESZERZŐ részére több évtizedes írói, dalszerzői munkásságáért, a város különleges hangulatát, jellegzetes alakjait megjelenítő zenés színpadi játék műfajának megteremtéséért. (A díjat átvette Szenes Andrea.)
       
    23. VARGA MIKLÓS ELŐADŐMŰVÉSZ részére a hazai könnyűzenei élet meghatározó alakjaként betöltött szerepéért, valamint az István, a király című rockoperában nyújtott emlékezetes alakításáért.
       
    24. DR. VARJÚ IMRE KANONOK részére a fővárosiakért végzett áldozatos szellemi és lelki munkájáért, a Mátyás-templom felújításában betöltött kiemelkedő szerepéért.
       
    25. DR. VASY GÉZA IRODALOMTÖRTÉNÉSZ részére több évtizedes irodalmi, irodalomtörténészi, szerkesztői és pedagógusi munkájáért.
       
    26. DR. VITÁRIS EDIT JEGYZŐ részére Budapest kerületi közigazgatásában betöltött húszéves hivatalvezetői tevékenysége elismeréseként.
 
vissza a tetejére
Fővárosért Emlékzászló díj 2010
Magyar Honvédség Támogató Dandár részére az állami és fővárosi rendezvények során nyújtott díszelgő és zenei kiszolgálás, valamint az árvízvédelem területén kifejtett tevékenysége elismeréseként. (A díjat átvette Horváth Ferenc, dandártábornok.)
 
vissza a tetejére
Dr. Barna Sándor Emlékérem - A Főváros Közbiztonságáért díj 2010
Néhai Radovic Dusán rendőr főhadnagy részére 2010. július 23-án, szolgálati kötelezettsége teljesítése során, tragikus körülmények közt bekövetkezett hősi halála emlékére. (A díjat átvette Lukács Mariann.)
 
vissza a tetejére
Papp László Budapest-Sportdíj 2010

Dr. Baráth Etele, A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke részére a kajak-kenu sportágban végzett kiemelkedő sportvezetői munkásságának elismeréséül.
 

Darnyi Tamás ÚSZÓ, úszóiskola-vezető részére az úszás sportágban elért kiemelkedő eredményeinek elismeréséül.
 

Kulcsár Győző párbajtőrvívó, szövetségi kapitány részére a vívás sportágban elért kiemelkedő versenyzői és edzői munkásságának elismeréséül.
 

Szávay Ágnes teniszező részére a tenisz sportágban elért kiemelkedő eredményeinek elismeréséül. (A díjat átvette Lányi András, Szávay Ágnes menedzsere.)
 

 
vissza a tetejére
Főváros Szolgálatáért díj 2010

Hagymási Jánosné ügykezelő részére a hosszú évek óta tartó közszolgálati tevékenységéért és az egészségügyben végzett kimagasló szakmai munkája elismeréseként.
 

Miske Miklósné vezető-főtanácsos részére a helyi adóigazgatás területén végzett kiemelkedő, felelősségteljes munkája elismeréseként.
 

Orbánné Soproni Anna vezető-főtanácsos részére a gyermekvédelem és ezen belül a gyermekotthoni nevelés érdekében köztisztviselőként kifejtett több évtizedes példamutató munkásságának elismeréseként.
 

Szilágyi Ildikó szakmai főtanácsadó és ügyosztályvezető részére a humánpolitikai feladatok ellátása terén kifejtett, nagy hozzáértéssel végzett, kiemelkedő vezetői munkája elismeréseként.
 

Dr. Tiba Zsolt főjegyző részére Budapest főjegyzőjeként közel két évtizeden át, nagy hozzáértéssel végzett, magas színvonalú szakmai tevékenysége elismeréseként.
 

 
vissza a tetejére
Díszpolgári cím 2009

Dr. Bálint György kertészmérnök

 

A magyar kertkultúra, kertművészet népszerűsítésében, a környezettudatosság érdekében kifejtett több évtizedes felvilágosító, ismeretterjesztő és tudományos munkásságáért, valamint közéleti tevékenységéért.

 

Esterházy Péter író  

 

Széleskörű nemzetközi elismertségéért, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotójaként betöltött szerepéért.

 

Ferge Zsuzsa szociológus

 

A szegények és elesettek helyzetének feltárása, bemutatása érdekében végzett elkötelezett, megoldást kereső tudományos munkásságáért, közéleti szerepvállalásáért.

 

Finta József építész

 

Több évtizedes építészi pályafutása elismeréseként, a modern építészet társadalmi befogadása érdekében kifejtett elhivatottságáért, újító szemléletéért, a hazai építőművészet gazdagításáért.

 

Fischer Ádám karmester  

 

Nemzetközi hírnevű és elismertségű művészként, karmesterként betöltött kiemelkedő jelentőségű szerepéért.

 

Glatz Ferenc történész

 

Magyarország történetének kutatásában, a történelmi ismeretek népszerűsítésében, a demokratikus hagyományok átörökítése érdekében végzett több évtizedes munkásságáért.

 

Grosics Gyula labdarúgó  

 

A legendás Aranycsapat kapusaként, a magyar futballélet meghatározó jelentőségű tagjaként elért sikeres sportpályafutásáért, életműve elismeréséül.

 

Gyurkó Henrik bábművész

 

A magyar bábművészet hagyományainak ápolásáért, a gyermek és felnőtt bábelőadásokban, bábfilmekben, tévéfilmekben nyújtott kiemelkedő játékáért.

 

prof. Dr. Irk Ferenc tudományos tanácsadó

 

A kriminológia területén kifejtett több évtizedes kutatási tevékenységéért, jogtudósként végzett értékteremtő munkássága elismeréseként.

 

Méray Tibor író  

 

A magyar társadalmi fejlődést szolgáló, a magyar demokráciáért évtizedeken át harcoló publicisztikai, írói életművéért.

 

 

Zoltai Gusztávügyvezető igazgató

 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatójaként a zsidó közösség társadalmi kapcsolatainak erősítéséért, a zsidó vallás és kultúra széles körű megismertetéséért.

 
vissza a tetejére
Pro Urbe Budapest díj 2009

Gross Arnold grafikus

 

 

 

Jellegzetes egyéni stílusáért, a magyar grafika nemzetközileg is elismert alakjaként betöltött szerepéért.

 

 

 

Halász Judit színművész

 

 

 

Számos nagysikerű színpadi és filmszerepéért, népszerű gyermeklemezeiért, a gyermek és felnőtt közönség szeretetét méltán magáénak tudható személyiségéért.

 

  

 

Presser Gábor zeneszerző, előadóművész

 

 

 

Budapest zenei és zenés színházi életét több évtizeden át meghatározó alkotói és művészi tevékenységéért, mellyel generációk érzéseit, gondolatait fejezte ki változatos zenei műfajokban.

 

 

 

Dr. Ritoók Zsigmond filológus 

 

 

 

Csaknem hat évtizedes, az antikvitás szépségét bemutató és feltáró oktatói és kutatói tevékenységéért, életműve elismeréséül.

 

 

 

Simóka Kálmánné Dr. vezérigazgató

 

 

 

A fővárosi kegyeleti szolgáltatások körének bővítése és színvonalának emelése érdekében kifejtett kiemelkedő vezetői tevékenysége elismeréseként.

 

 

 

Sztevanovity Zorán előadóművész

 

 

 

Kimagasló előadóművészi teljesítményéért, a magyar könnyűzene és dalkultúra művészi színvonalának megőrzése, megújítása érdekében végzett munkásságáért, példát adó közéleti szerepvállalásáért.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
vissza a tetejére
Fővárosért Emlékzászló dij 2009

A Budapesti Fegyház és Börtön

 

A fővárosi és a hazai büntetés-végrehajtásban betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként.
 
vissza a tetejére
Dr. Barna Sándor Emlékérem - A Főváros Közbiztonságáért díj 2009

Dr. Habil Cziva Oszkár tűzoltó ezredes, főosztályvezető

 

 

 

A főváros tűzvédelme és a műszaki mentés területén végzett kiemelkedő és eredményes tevékenységéért.

 

 

 

 

 

 

Bodnár Ferenc, a Pilisszentiváni Polgárőrség és Tűzoltó Egyesület elnöke

 

 

 

Önkéntes tűzoltóként, tűzmegelőzési területen végzett érdemes és eredményes munkássága elismeréseként.

 

 

 

 

 

 

Kékes Antal Ferenc, a Fővárosi Közterület-Felügyelet osztályvezetője

 

 

 

A Fővárosi Közterület-felügyelet Ellenőrzési Osztályának vezetőjeként végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.

 

 

 

 

 

 

Frischné Dr. Göblyös Erika szakértő

 

 

 

A Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága szakértőjeként végzett kiváló és eredményes munkájáért.

 

 

 

 

 

 

Dr. Nyári Katalin, a Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetségének elnöke

 

 

 

A bűnmegelőzés és a Biztonságos Iskola Mozgalom területén kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
vissza a tetejére
Főváros Szolgálatáért díj 2009

Ifi István ügyosztályvezető

 

 

 

Az oktatás terén kifejtett, nagy hozzáértéssel v

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 17:52 Provocateur R.K.

Budapest testvérvárosai

 

Budapest testvérvárosi kapcsolatai
Amerikai Egyesült Államok

Fort Worth 

 

A testvérvárosi megállapodást személyes kapcsolatoknak köszönhetően Fort Worth kezdeményezésére 1990. június 15-én írták alá. Ezt a kapcsolatot a Főváros a rendszerváltás után is tovább ápolta.

Különösen jelentős kapcsolatok alakultak ki az oktatás területén: a nővérképzés, egyetemi oktatás, diákcserék formájában.

1994. március 1-jén külön megállapodást írtak alá kölcsönös kulturális hetek megrendezéséről, így jöhetet létre 1994. szeptemberében a budapesti Texas Hét,  és viszonzásképpen egy Budapestet bemutató kiállítás Fort Worth-ben. A budapesti Texas Hét megrendezésének elismeréseképpen az amerikai Sister Cities International testvérvárosi szervezet kitüntetést adományozott a két testvérvárosnak.

 

Rendszeresen visszatérő esemény a Fort Worth-i polgárok testvérvárosi látogatása Budapesten.

 

New York 

 

New York megkeresésére testvérvárosi kapcsolatokat létesítettünk a világ pénzügyi központjának tartott metropolisszal. Ezeket a kapcsolatokat együttműködési megállapodások  rögzítik (1991. március 16., 1994. december 1.). 

 

New Yorkban önkéntes Testvérvárosi Bizottság koordinálja az együttműködést. Jelentős támogatást kapott Budapest a Vállalkozásfejlesztési Központ beindításához. Budapest a testvérvárosi kapcsolatokat az évenként - rendszerint márciusban - megrendezett Budapest-New York  Testvérvárosi Nap keretében ápolja.

 
Izrael

Tel-Aviv 

 

Az 1989. november 23-án a tel-avivi Városi Közgyűlés népes küldöttségének  budapesti látogatása alkalmából aláírt testvérvárosi megállapodás a magyar izraeli kapcsolatoknak is fontos állomását  jelentette, ugyanis a korábban megszakadt diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének közvetlen előzményéül szolgált. Az együttműködés elsősorban kulturális területre terjed ki, amelynek keretében többször látogattak Budapestre tel-avivi zenepedagógusok, kórusok, valamint a híres Chameri Színház. Budapesti részről kórusok viszonozták a látogatást, valamint az 1995-ben Izraelben megrendezett Jeruzsálemi Budapest Hét műsorát Tel-Avivban is bemutatták.

 
Ausztria

Bécs 

 

Budapest a szomszédos országok fővárosai közül Béccsel alakította ki a legszorosabb, a régió szempontjából is modell értékű kapcsolatot. A két főváros közötti kapcsolat kereteit több megállapodás is rögzíti: 1990. november 20., 1992.  június 18., 1993. május 14., 1995. április 12., 1995. szeptember 27., 2002.  szeptember 24. A Béccsel fenntartott jó kapcsolat az uniós csatlakozásra történő felkészülés során különösen felértékelődött. A két főváros között rendszeresek a szakmai tapasztalatcserék.

 
Bosznia Hercegovina

Szarajevó 

 

A délszláv háború egyik legtöbbet szenvedett városával, Szarajevóval a testvérvárosi megállapodás aláírására 1995. január 28-án az ostromlott városban került sor, amikor a fegyverszünet alatt tizenkét európai és ázsiai város vezetői szolidaritási konferencián emlékeztek meg a város 1000 napos ostromáról. Budapest szolidaritását humanitárius küldemény, valamint intézmények helyreállításához szükséges hozzájárulás formájában is kinyilvánította.

 
Németország

Berlin 

 

Berlin egyike azon városoknak, melyekkel Budapest a legintenzívebb kapcsolatban áll mind vezetői, mind szakmai szinten. Az együttműködés kereteit az 1992. augusztus 28-án aláírt Barátsági és Együttműködési megállapodás határozza meg, melynek meghosszabbítására 1996. október 10-én került sor.

 

A két főváros kapcsolatainak intenzitását tovább fokozta az uniós csatlakozásra történő felkészülés. Berlin komoly szakmai segítséget nyújtott Budapestnek ezen a téren, és 1998-tól a Berlini Belügyi Szenátus minden évben szemináriumot rendez a Főpolgármesteri Hivatal EU referensei számára.

 

Frankfurt am Main 

 

Frankfurt am Main  a demokratikus átmenet idején elsőként ajánlotta fel testvérvárosi kapcsolatok kiépítését Budapesttel. Az 1990. március 24-én aláírt megállapodás keretében Frankfurt a könyvkiadás egyik központjaként védnökséget vállalt a Budapesti Nemzetközi Atlantisz könyvprogram felett. Frankfurt ennek szellemében jelentős szerepet vállalt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál beindításában, amelyen rendszeresen vezetői szinten képviselteti magát. 

1994. szeptember 7-én Demszky Gábor főpolgármester Frankfurtban az Őszi Kommunikációs Vásár egyik kiemelkedő eseménye keretében átvette a Frankfurt am Main város és a Frankfurti Kereskedelmi és Iparkamara által alapított "Frankfurt Award for City Communication" díjat. A Budapestnek ítélt díj indoklása szerint Budapest  "A külföldön legsikeresebben bemutatkozó, legjobb kapcsolatteremtő, újjáéledt kelet-európai város" ("Beste Außendar-stellung  und Außenwirkung einer restaurierten Stadt mit großer historischer Tradition").

 

1994. októberében Budapesten rendezték mega „Frankfurt, mint pénzügyi központ” című szemináriumot. A Főpolgármesteri Hivatal munkatársai rendszeresen lehetőséget kapnak szemináriumok és munkahelyi gyakorlatok formájában arra, hogy megismerkedhessenek a frankfurti városi közigazgatás tevékenységével.

 
Portugália

Lisszabon 

 

A Lisszabon kezdeményezésére   1992. szeptember 28-án aláírt testvérvárosi megállapodás fontos lépés volt az Európa Unió fővárosaival kialakított kapcsolatok sorában, ugyanis 1993-ban Strasbourg városának bevonásával az együttműködés trilaterálissá vált, ami lehetővé tette EU projektek megvalósítását a városrendezés és a városi értékvédelem területén. Ez az együttműködés a Eurocities városszervezet keretében a továbbiakban még tovább bővült. Lisszabon 1994-ben Európa kulturális fővárosa volt, ehhez kapcsolódva Budapest - Lisszabon testvérvárosaként -  megszervezhette az Európai Kulturális Hónapot. 1996-ban a Lisszaboni Közlekedési Vállalat csempe faliképet ajándékozott Budapestnek, melyet a Deák téri metróállomáson helyeztek el.

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 17:49 Provocateur R.K.

Budapest jelképei

 

Budapest jelképei
Jelképek

Azon jelvények, "amelyeket ma, mint a városok címereit ismerünk, kezdetben csak pecsétjeiken voltak használatban.", azaz Buda, Pest és Óbuda, az 1873 előtt önálló életet élt városok évszázadok óta használtak címert és pecsétet. Buda és Pest már a XIII. században, a tatárjárás (1241-1242) után kiváltságlevelet kapott az uralkodótól, IV. Bélától. Valószínűleg már ekkor rendelkeztek saját pecséttel, amely később átkerült címerükre. A budai polgárok 1533-ban I. (Szapolyai) János királytól kapott nemesítő oklevele utal arra, hogy a városnak már korábban is volt címere - s ha Budának volt, akkor volt Pestnek és a királynék hajdani városának, Óbudának is.

Buda címere - János király oklevele szerint - ötszegletű violaszín pajzs, alsó mezőjében háromtornyú egykapus vár, felső mezőjében egy oroszlán három lábával három emberfejet, a negyedikben veres zászlót tart. Az oroszlánt azért kapták a budai polgárok, mert sikerrel védték a várat I. (Habsburg) Ferdinánd csapatai ellen. A veres zászlót pedig hűségükért ajándékozta nekik az uralkodó, mert megmaradtak az ő pártján.

1. kép Pest város pecsétje a török időkben 

A címert nem sokáig használhatta a város: 1541-ben a törökök - I. Szulejmán csapatai - elfoglalták. Uralmuk alá került az ország egyharmadával együtt a szomszédos Óbuda, s a Duna túlsó partján fekvő Pest városa is, amelynek XV. századból származó címerképét ugyancsak pecsétről ismerjük: egytornyú egykapus vár. A vár tornya a török időben egy turbánt kapott (1. kép), ekként is kifejezve, hogy idegen uralom alatt áll.
 

Óbuda a török hódítás előtti évszázadokban a királynék és az óbudai káptalan székvárosa volt, ami a XIV. század második feléből származó pecsétjén is kifejezésre jutott: nyitott kapus várfal, amely mögött templomtorony emelkedik. A torony jobboldalán az országcímerben egy liliom.

 

2. kép Buda szabad királyi város címere 

Az ország a mintegy százötven éves (1541-1686) török uralom után sem nyerte vissza függetlenségét. A fővárost, Budát, a magyar királyok hajdani székvárosát az ország többi részével együtt I. (Habsburg) Lipót fegyveresei vívták vissza a kereszténység - és I. Lipót számára. Így Buda és Pest kiváltságait a Habsburg-uralkodótól nyerte el újra 1703-ban. A kiváltságlevéllel címert és pecsétet is kaptak. Buda címere azonban - érthető módon - megváltozott: elmaradt az oroszlán, de kapott a nagy címerpajzs fölé egy kisebbet az ország címerével, jelezve, hogy főváros. Kapott továbbá két címertartót Mars és Minerva személyében; Pest városa viszont e célra két griffmadarat (2-3. kép).

 

 

3. kép Pest szabad királyi város címere 

Óbuda középkori címeréből csak a liliom maradt meg: többé már nem volt a királynék városa, hanem a kincstár tulajdonában lévő mezőváros (4. kép).

 

A városi lobogók színét a királyi kiváltságlevél egyik esetben sem állapította meg. Erre nem is volt szükség, hiszen a szokásjog alapján a lobogók színeit a címerből vették át. A budai lobogó így veres-fehér-zöld, a pesti kék-sárga-veres.

4. kép Óbuda mezőváros pecsétje 1723. 

1873-ban, a Buda, Pest és Óbuda egyesítésén munkálkodó, úgynevezett harmincnégyes bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy "amennyire lehetséges, a városok eddigi címerei és színei a múlt iránti kegyeletnél fogva megtartassanak, hogy a címer a heraldika követelményeinek megfelelően minél egyszerűbb legyen, mi azért is kívánatos, hogy a fővárosi címer alakja, színei és részletei minél jobban és könnyebben emlékezetben tarthatók legyenek, s hogy végre a címerben hazánk államiságának eszméje is kifejezést nyerjen." - éppen ezért a címer és a lobogó megalkotását egy albizottságra bízta, mely albizottság a kor legnevesebb és legkiválóbb tudósait kérte fel a közreműködésre: báró Nyáry Albertet, Rómer Flórist, Nagy Ivánt és Horváth Árpádot.

 

5. kép Fridrich Lajos első terve, még címertartók nélkül 

Az albizottság a szakértők szempontjainak megfelelően Fridrich Lajos címerfestővel, és Altenburger Gusztáv címergyűjtővel készíttetett terveket. Fridrich Lajos első terve (5. kép) szerint a hullámos ezüst pólyával kettéosztott egyenes pajzs felső - címertanilag kitűntetett - mezőjébe Buda, míg az alsó mezőbe Pest város címere került. Második tervét két címertartóval gazdagította: Buda középkori címeréből az oroszlánnal, s a pesti címertartóval, a griffmadárral. (6. kép) A terv hibája, hogy nem szerepel benne - a szakértők, majd a harmincnégyes bizottság döntése alapján - az Óbudát jelképező második kapu Buda címerében.

 

6. kép Fridrich Lajos második terve 

 

Altenburger Gusztáv javaslatából már nem hiányzik a második kapu, de a tervet az albizottság túl mozgalmasnak találta. A főváros lobogóját ő is - Fridrich tervéhez hasonlóan - a budai és a pesti városi lobogók egymáshoz rendelésével oldotta meg. (7. kép)

 

A fővárosi közgyűlés az eléje terjesztett tervekről meglehetősen autonóm módon döntött: a pajzs felső mezőjébe Pest város címerét helyezte el, s a főváros lobogója - mellőzve a budai színeket - a pesti lobogó lett. (8-9. kép) A szakértői bizottság véleményén alapuló albizottsági javaslatok félretételének az oka a Pest városi képviselők számbeli túlsúlya mind a közgyűlésben, mind a harmincnégyes bizottságban, s az ő számukra a dinamikusabban fejlődő Pest előbbre való volt a csendes Budánál.

 

7. kép Altenburger Gusztáv terve 

 

Az 1873. május 29-én elfogadott címer- és lobogó-tervet az uralkodó, Ferenc József 1873. szeptember 21-én erősítette meg.

 

Budapest főváros címere és lobogója születése pillanatától viták forrása lett: helytelen, hogy a pesti címer szerepel a felső mezőben; hogy Buda középkori címeréből kiemelték az oroszlánt, s egyszerű címertartóvá "fokozták le"; hogy Óbudát csak egy kapu jelképezi; sőt, helytelen a Duna szerepeltetése is, mert a folyó nem összeköti, hanem szétválasztja a két várost.

8. kép Budapest főváros címere 1873. 

 

A vita megmaradt szakmai körökben, így 1886-ban is, amikor Toldy László, a főváros főlevéltárnoka elérkezettnek látta az időt, hogy kijavítsa a címer hibáit. Fáradozásai nem jártak sikerrel, de kutatásait összefoglaló tanulmánya 1896-ban, a millennium évében megjelent. E kiadványban új címert is tervezett a fővárosnak, amelybe mindhárom város középkori pecsétképét felvette, kínosan ügyelve egyenlő - egyharmad-egyharmad - arányú ábrázolásukra, s miután Buda 1533-ból származó címerét eredetileg két vadember tartotta, javasolta visszavenni azokat az oroszlánokat és a kideríthetetlen származású griffmadár helyébe.

 

Az 1890-es években azonban, a millenniumra készülő ország közvéleménye számára a két vadember nem volt szalonképes, ezért azokat kicserélték két - XV. századi vértezetet viselő - páncélos lovagra.

9. kép Budapest főváros lobogója 1873. 

 

A címer megváltoztatására jó negyven év múlva kínálkozott ismét alkalom: 1929-ben, az új fővárosi törvény előkészítésekor.

 

A fővárosi közgyűlés 1929. június 26-án határozott egy bizottság felállításáról, melynek feladatává tette megvizsgálni, hogy "Budapest székesfőváros címerének, illetve zászlószíneinek változtatására a heraldika szabályai szerint helyénvaló-e?". ez a bizottság is szakértőket kért fel a közreműködésre: Hóman Bálint egyetemi tanárt, Gárdonyi Albert főlevéltárnokot, Csánki Dezsőt, az Országos Levéltár főigazgatóját. A szakértők véleményében - bár ragaszkodtak a szigorúan tudományos vizsgálatához és elutasítottak minden, a lobogó színeinek megváltoztatására irányuló politikai mozgalmat - két szempont ütközött: a heraldikusé illetve a történelmét és hagyományait ismerő és tisztelő fővárosi polgáré. Mert igaz ugyan, hogy Budapest címere hibás, de "ezt a címert csaknem 60 esztendős gyakorlat szentesítette." - s igaz az is, hogy az 1873-ban megállapított címer színeinek megfelelően a lobogónak is négy színűnek kellett volna lennie: veres-sárga (arany), kék és fehér (ezüst).

10. kép Budapest székesfőváros címere 

 

Javaslatukra heraldikailag szabályosabb, színeiben egyszerűbb címer született (10. kép), de ők is megtartották - Óbuda jelzésére - a második kaput Buda címerében, s a helyét sem cserélték fel a pestiével; de azzal, hogy zöld mezőre állították, megteremtették az alapot a lobogó színeinek megváltoztatásához: piros-sárga-zöld. A piros (veres) a közös szín, a sárga Pest városát, a zöld Budát jelképezte.

 

 

Az 1930:XVIII. törvénycikkel - amelynek 4.§-a rendelkezik a főváros új címeréről és zászlójáról - azonban jelentősen csorbult Budapest autonómiája, s az olyan szimbólumokra, amelyek éppen ezt az autonómiát hangsúlyozták, nem volt igazán szükség. Nem is váltak közkinccsé, bár igaz, hogy az idő sem kedvezett ennek: a harmincas évek gazdasági válsága, a II. világháború tragikus évei; a negyvenes évek végétől pedig Budapest - a Magyar Népköztársaság fővárosa - azt a maradék autonómiáját is elveszítette, amelyet még az 1930. évi törvény meghagyott.

 

Megszületett viszont Nagy-Budapest a hozzácsatolt hét várossal és tizenhat községgel, melyeknek címerére, pecsétjére - azaz ön- és különállásuk szemléletes eszközeire - ugyanúgy nem volt többé szükség, mint ahogy Budapestére sem. Csak az 1960-as években fellendülő idegenforgalmat észlelő és irányító hivatalok érezték szükségesnek, hogy Budapest szimbólumokkal is megjelenjen propagandájukban. A mind sürgetőbb igény hatására tűzte napirendre a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a címer ügyét 1964-ben, majd 1966-ban - a zászlóról viszont nem esett szó.

11. kép Címer 1966-1989 között 

 

A heraldikában előszeretettel hangsúlyozott egyszerűségnek az új címer talán megfelelt volna, az új elem, a vörös csillag alkalmazása azonban korántsem tudományos indíttatású, hanem nagyon is politikai volt: 1946-ban, a Magyar Köztársaság kikiáltásakor még csak a korona, s a címertartók tűntek el, majd pedig - az ország függetlenségének elvesztésével - az önálló címerhasználat is fokozatosan visszaszorult. (11. kép)

 

 

Az új címert ismertté és népszerűvé az 1973. évi centenáriumi ünnepségek tették, amikor fokozott figyelem irányult Buda, Pest és Óbuda (valamint a Margitsziget) történetére, száz évvel korábbi egyesítésének körülményeire.

 

12. kép Budapest főváros jelenlegi címere 

Budapest főváros jelenlegi címere (12. kép)és zászlója az 1989-es politikai fordulat eredménye: az ország függetlenné válása, a Magyar Köztársaság kikiáltása után a főváros vezetése - ugyancsak egy, a Fővárosi Tanács megbízásából működő bizottság javaslatára - úgy döntött, hogy visszaveszi 1873-ban megállapított címerét, s a lobogójában is elhelyezi azt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 17:45 Provocateur R.K.

Kulturális mutatók budapest

 

IV. Oktatás

Megjegyzés: az oktatással való ellátottság mérésére használt mutatók lakossági

megkérdezésből származó adatokat tartalmaznak, ami a kisebb lakossági érintettség

miatt egy-egy körzetből átlagosan 15 választ jelent. Ez azt jelenti, hogy az adatok

tájékoztató jellegűek.

 

 

 
 
IV.1 Az óvoda távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.2 Elégedettség az óvodával

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.3 Az óvodai ellátás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.4 Az alapfokú oktatási intézmény távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.5 Az alapfokú oktatás színvonala

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.6 Az alapfokú oktatás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.7 A szakképző iskola távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.8 A szakképző iskola színvonala

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.9 A szakoktatás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.10 A középiskola távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.11 A középiskola színvonala

Kattintson a nagyításhoz

 
 
IV.12 A középfokú oktatás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.1 Hol laknak, akik ritkán járnak moziba?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.2 Hol laknak, akik gyakran járnak moziba?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.3 Hol laknak, akik ritkán járnak múzeumba?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.4 Hol laknak, akik gyakran járnak múzeumba?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.5 Hol laknak, akik ritkán járnak színházba?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.6 Hol laknak, akik gyakran járnak színházba?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.7 Hol laknak, akik ritkán járnak művelodési házba?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.8 Hol laknak, akik gyakran járnak művelodési házba?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.9 Hol laknak: ritkán járnak könnyűzenei koncertre?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.10 Hol laknak: gyakran járnak könnyűzenei koncertre?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.11 Hol laknak: ritkán járnak komolyzenei koncertre?

Kattintson a nagyításhoz

 
 
V.12 Hol laknak: gyakran járnak komolyzenei koncertre?

Kattintson a nagyításhoz

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 17:33 Provocateur R.K.

Budapesti ellátási térképek

 

A körzetek

Az új városi körzetek rendszere és a fővárosi kerületek

Kattintson a nagyításhoz

bp
vissza a tetejére
Az új városi körzetek sorszáma és megnevezése


KörzetKörzetKörzet
névnévnév
I. kerületX. kerületXVI. kerület
1 Krisztinaváros27 Belső-Kőbánya - Népliget55 Rákosszentmihály
2 Gellérthegy I.k. -Tabán I.k. - Vár28 Óhegy56 Sashalom
3 Víziváros I. k.29 Újhegy57 Árpádföld-Cinkota-Mátyásföld
II. kerület30 Külső-Kőbánya - KertvárosXVII. kerület
4 II. k. ÉNy. Adyliget - SzéphalomXI. kerület58 Rákoscsaba-Rákosliget
5 II. k. DNy. Hűvösvölgy - Pasarét31 Gellérthegy XI.k. -Tabán XI.k.59 Akadémia-Újtelep - Madárdomb - Rákoskeresztúr
6 II. k ÉK. Pálvölgy - Rózsadomb32 Lágymányos60 Rákoshegy-Rákoskert
7 II. k Dunapart33 Belső-KelenföldXVIII. kerület
III. kerület34 Kelenföld61 Telepek Üllői úttól északra - Ferihegy
8 Békásmegyer35 Albertfalva-Kelenvölgy62 Telepek Üllői úttól délre - Belső övezet
9 Csillaghegy36 Sasad - Sashegy XI. k.63 Telepek Üllői úttól délre - Külső övezet
10 Kaszásdűlő-Mocsárosdűlő-Aquincum37 Örmező-Gazdagrét64 XVIII.k. déli terület
11 III. k. Ny-i dombok38 XI. k. külső területekXIX. kerület
12 Óbuda-ÚjlakXII. kerület65 Kispest - Ady E. úttól északra
IV. kerület39 XII. k. ÉNy-i hegyvidékzet66 Kispest - Ady E. úttól délre
13 Káposztásmegyer-Megyer-Székesdűlő40 XII. k. belső hegybvidék67 Wekerle-telep
14 Dél-Újpest41 XII. k. DNy-i hegyvidékXX. kerület
15 Észak-Újpest42 Krisztinaváros - Németvölgy - Sashegy XII.k.68 Pesterzsébet
V. kerületXIII. kerület69 XX. k. kisebb telepek
16 Lipótváros43 Belső-AngyalföldXXI. kerület
17 Belváros44 Külső-Angyalföld70 Csepel-Ófalu
VI. kerület45 Vizafogó71 Csillagtelep
18 Belső-Terézváros46 Újlipótváros XIV. kerület72 Csepel-Belváros - Erdőalja
19 Külső-Terézváros47 ÉNy-Alsórákos73 Csepel DK-i csúcs
VII. kerület48 DK-AlsórákosXXII. kerület
20 Belső-Erzsébetváros49 Városliget-környék74 Budafok
21 Külső-Erzsébetváros50 Kiszugló-Törökőr75 Baross Gábor-telep - Budatétény
VIII. kerület51 Nagyzugló-Rákosfalva76 Nagytétény
22 Belső-JózsefvárosXV. kerületXXIII. kerület
23 Külső-Józsefváros52 ÉNy-Rákospalota77 Soroksár
IX. kerület53 DK-Rákospalota - Pestújhely 
24 Belső-Ferencváros54 Újpalota 
25 Külső-Ferencváros  
26 József Attila-lakótelep  
 
vissza a tetejére
I.1 A vezetékes vízzel ellátottak aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.2 Elégedettség a víz minőségével

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.3 A vízzel való ellátottság komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.4 Csatornával ellátott lakások aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.5 Elégedettség a szemétszállítás gyakoriságával

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.6 A vezetékes gázzal ellátottak aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.7 Elégedettség a vezetékes gázzal való ellátottsággal

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.8 A gázzal való ellátottság komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.9 A villamos árammal ellátottak aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.10 A villamos áram kimaradások

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.11 A villamos árammal való ellátás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.12 Közvilágítás: elegendő-e a világító testek száma?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.13 Elégedettség a közvilágítás minőségével?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.14 A közvilágítás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.15 Van-e kábel TV a lakásban?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.16 Elégedettség a kábel TV szolgáltatással?

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.17 A kábel TV szolgáltatás komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.18 Burkolt utak aránya a környéken

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
I.19 Rossz minoségű utak aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
II.1 A különböző lakásjogcím kategóriák arányaSaját tulajdon

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
II.1 A különböző lakásjogcím kategóriák arányaÖnkormányzati tulajdon

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
II.1 A különböző lakásjogcím kategóriák arányaNem-önkormányzati bérlakás

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
II.2 A rossz minőségű lakások aránya

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
II.3 Laksűrűség: egy lakosra jutó lakás-alapterület

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
II.4 A lakások átlagos mérete

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
II.5 A lakások átlagos értéke

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
III.1 A BKV megálló átlagos távolsága

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
III.2 A BKV járatok átlagos sűrűsége

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
III.3 A Deák tér eléréséhez szükséges idő

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
III. 4 Elégedettség a tömegközlekedéssel

Kattintson a nagyításhoz

 
vissza a tetejére
III.5 A tömegközlekedés komplex mutatója

Kattintson a nagyításhoz

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


2011.01.07. 17:26 Provocateur R.K.

Budapest története pontokban az Őskortól napjainkig

 

Budapest története

Budapest - Európa egyik "legfiatalabb" fővárosa - több mint ezeréves múlttal rendelkezik, sőt Pest és Buda szabad királyi városoknak, valamint Óbuda mezővárosnak, mint lakott településnek története, a homályba vész. Az ellentmondás látszólagos, s abból ered, hogy a három város csupán a múlt század második felében egyesült.

 
 
Őskor

Tudjuk, hogy a budai mészkőbarlangokat már az ősember is felfedezte és szálláshelyül használta. A Duna ezen szakasza pedig már igen korán átkelőhelyként szolgált, s azt is tudjuk, hogy itt már lakott település volt a korai bronzkorban, Kr. e. a XIX. században. Többszáz év múlva a kelták fejlett társadalmáról, városias településeiről adnak hírt a régészeti leletek.

 
 
Ókor

A Kr. e. II. század közepétől jelennek meg e térségben a római hódítók, s a folyó a római kori Pannon tartomány természetes határvonalát jelentette. Az átkelőhelyeken a birodalmat védő katonai táborok épültek, a légiós táborok mellett pedig polgárvárosok alakultak ki. Közülük az egyik legjelentősebb, Aquincum - a mai Óbuda területén - a Kr. u. 103-ban kettéosztott Pannonia tartomány közül Pannonia-inferior székhelye. A polgárok kőből építették házaikat, fürdőiket; szórakozásaikról az amphiteátrum, biztonságukról pedig a római katonaság gondoskodott.

 

Az állandósuló barbár támadások miatt a rómaiak a Duna túlsó partján is erődöt építettek, s így Pest alapjait is megvetették. A különböző barbár népcsoportok fegyveres betörései miatt a birodalom e keleti határvonalát gyakran látogatták a császárok. Hadrianus (Kr. u. 117.), Diocletianus (298 k.), I. Valentinianus (374-375.) Aquincumból irányította hadműveleteit.

A IV. század közepétől erősödő gót-hun-alán betöréseket azonban a gyengülő, majd széteső római birodalom katonai ereje nem volt képes visszaverni.

A legenda szerint Aquincum - a mai Óbuda, azaz a régebbi Buda - a hun vezér, Attila bátyjáról, Budáról (Bleda) kapta nevét. A valóság azonban az, hogy Attila székhelye feltehetően a romanizált lakosságtól elhagyott romváros mellett lehetett. A hun birodalom szétesése után újabb népcsoportok hullámzottak keresztül Pannonián, majd az avarok építették ki államukat, Nagy Károly frank birodalma elleni szívós harc közepette. Magyar törzsek harcosai először a 880-as években érkeztek e tájra, hol a morva fejedelem szövetségeseiként harcoltak a frankok ellen, hol a frankokat segítették győzelemre Szvatopluk morva fejedelem ellenében.

 
 
A honfoglalás

A honfoglaló magyarok a Kárpát-medencét a IX. század végén vették birtokukba. A fejedelmi törzs Árpád vezetésével az ország e természetes földrajzi központján Aquincumot választotta szálláshelyül. A honfoglaló vezért, Árpád fejedelmet, 907-ben a római kori város romjai közelében temették el. A honfoglaló magyarok szláv-bolgár népeket találtak a folyam két partján.

 
 
Az államalapítás

A dunai átkelőhely jelentősége a X. századtól folyamatosan nőtt, s szomorú nevezetessége, hogy a pesti oldalról a túlpartra igyekvő Gellért püspököt - az államalapító I. (Szent) István fiának, Imre hercegnek nevelőjét - itt fogták el lázadó pogány magyarok, s a Kelenföldi hegyről - a mai Gellérthegyről - taszították a mélybe.

Óbuda a kereszténység felvetéle után az a középkori város, mely a királyok tartózkodási helye lett. A krónikák kőházakról szólnak, úthálózata római kori örökség; tudunk piacáról, arról, hogy III. Béla király karácsonyt ünnepelt falai között, s hogy 1223-ban tuzvész pusztított a városban. A 13. század folyamán királyi vár épült a területén. Buda területén szétszórtan földesúri települések, egyházi birtokok, királyi szolgáló népek falvai alakultak ki. A lakosság itt elsősorban szőlőmuvelésből és bortermelésből élt, - s ez is római kori öröksége volt e tájnak.

Pestnek a X. században szláv-bolgár, valamint muzulmán kereskedő lakosai voltak. Nevének eredetét is szláv-bolgár szóban - kemence - vélik felfedezni. A XII. századtól pedig már fallal körülvett virágzó, gazdag német kereskedőváros. Kiváltságlevelét 1230-ban kapta az uralkodótól, II. Endrétől.

 
 
Az Árpád-ház uralkodása

A három város történelme elválaszthatatlanul egybeforrott az ország történetével: l241-ben IV. Béla király a húsvéti nagyböjtöt Óbudán tartotta, de Pestre hívta az ország mozgósított haderejét, mert innen indult az országba betörő mongolok ellen. A Sajó menti csatában súlyos vereséget szenvedett, s kimenekült az országból. A tatár sereg először Pest városát, majd 1241/1242 telén a befagyott Dunán átkelve, Óbudát perzselte fel. A lakosság vagy elmenekült vagy elpusztult. A tatárok távozása után, a méltán második honalapítónak nevezett IV. Béla 1244-ben megújította a pesti hospesek árumegállító jogot is tartalmazó városi kiváltságait, majd - egy újabb tatár támadás hírére - elrendelte, hogy a budai várhegyen kőből várat építsenek. Az itt megtelepedőknek Pest város 1244-es kiváltságlevelét adományozta. Pár évtized múlva már mind a magyar mind a német lakosság saját templommal rendelkezett. A Duna közepén fekvő Nyulak-szigetén - a mai Margitszigeten - a domokos rendi apácakolostorban a király lánya, Margit lelt otthonra.

 

Az Árpád-házi királyok egyre gyakrabban a Pest melleti Rákos mezőre hívták össze az országgyulést - és tartották Budán udvarukat. A város királyi esküvők, nagyúri viszályok színtere, de polgárai maguk is politizáltak: III. András halála után Buda a pápa jelöltjével, az Anjou-házbeli Károly Róberttel szemben Vencel cseh trónörököst támogatta. Midőn az országban tartózkodó pápai legátus ezért egyházi tilalom alá helyezte a várost, válaszul a polgárok megbízására Lajos, budai pap, a pápát közösítette ki. A koronát végül mégiscsak Károly Róbert nyerte el, akit e zavaros időkben négyszer koronáztak meg, harmadszor éppen Budán. A budaiak tehát megbékéltek királyukkal, akinek fia, (I.) Nagy Lajos már állandó székhelyül választotta a várost, anyja, Károly Róbert özvegye, pedig a szomszédos Óbudát, ahol apácakolostort is alapított. Ettől kezdve Óbuda, a török hódításig, a mindenkori királynék városa lett.

 
 
Fellendülés a XIV - XVI. században

Budán a 14. században a templomok mellett főnemesi és polgári lakóházak is épültek. Utcái mesterségek neveit kapták, jelezve, hogy jelentős létszámban élnek itt iparosok, kézmuvesek, kereskedők, akiknek megrendelést a királyi udvar és a gazdag városi polgárok adtak. Zsigmond uralkodása alatt állították össze Buda város német nyelvu jogkönyvét, mely a város kiváltságleveleit, szabályrendeleteit, céhszabályait, szokásjogát foglalta rendszerbe. A középkori Magyarországon ezután az elnyerhető városi kiváltságok legmagasabb fokát jelentette az uralkodók által más városoknak adományozott "budai jog".

A Duna túlsó partján fekvő Pest igen lassan heverte ki a tatárjárás okozta pusztítást. A XV. század első felében nyerte csak vissza szabad bíró- és tanácsválasztási jogát, mert addig Budáról kapott bírót és tanácstagokat. Lakói elsősorban állat- és borkereskedelemmel foglalkoztak.

A két város a középkorban Mátyás uralkodása alatt érte el fénypontját. Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt kiépült a királyi palota, s az udvar - különösen Mátyás humanista udvara - Budára vonzotta az értelmiségieket - világiakat és egyháziakat egyaránt. A budai domonkos rend főiskolája az ő idejében például egyetemi jelleggel bírt, s a városban muködött mintegy tíz évig az első magyarországi nyomda, Hess András nyomdája. A városnak a XV. század folyamán mintegy 10-12 ezer lakosa volt. A német patríciusok mellett már a magyar polgárok is beleszólást nyertek a város ügyeinek intézésébe: a század közepére elérték ugyanis, hogy a száztagú városi nagytanács fele-fele arányban magyar és német polgárokból álljon; a nagytanács saját kebeléből 6-6 magyar és német tanácstagot válasszon; a bírót pedig évenként felváltva a magyar, illetve a német polgárok köréből kellett választani.

 
 
Török hódoltság

A XV. században szomszéddá lett török birodalom és a magyar királyság közötti - fegyveres összecsapásoktól sem mentes - fegyverszünetnek vetett véget I. Szulejmán szultán, midőn 1526. augusztusában megindult hadaival Magyarország ellen. A fiatal, alig 18 éves II. Lajos király a Gellérthegy alatti táborból indult négyezer fegyveres élén a mohácsi csatatérre. A hadjárat költségeit Pest és Buda templomainak begyujtött, beolvasztatott és pénzzé veretett kincseiből fedezte. A mohácsi csatavesztés (augusztus 29.) és a király halálának hírére Mária királyné, s a német polgárok közül is sokan, elmenekültek Budáról.

 

Az óvatosan haladó, de fegyveres magyar haderőbe többé nem ütköző Szulejmán szeptemberben érkezett hadai élén az ország szívébe, Budára. A királyi palotát kiraboltatta, mind a két várost felégettette; a tuzben elhamvadtak a városok kiváltságleveleit, okleveleit őrző levéltárak. A török hadsereg azonban ekkor még kivonult az ország fővárosából, ám béke nem jött sem az országra, sem a porig sújtott városok lakóira. Pártharcok színhelye lett a magyar királyok székhelye: Habsburg Ferdinánd és az ország leggazdagabb főura, Szapolyai János vetélkedtek a koronáért és a budai vár birtoklásáért. Mielőtt a török haderő csellel végleg elfoglalta volna magának a várat, a városok is és a vár is megszenvedte mind Ferdinánd, mind Szapolyai ostromló hadait. Talán kárpótlásul szolgálhatott a budai polgároknak, hogy hűségükért a megkoronázott János király 1533-ban kollektív nemességgel ajándékozta meg őket.

1541. augusztus 29-én - a mohácsi csata után tizenöt évvel - foglalta el a török sereg a budai várat. A szultán Budát egy török tartomány - vilájet - székhelyévé tette, élére pasát állított, Pestre pedig egy 3000 fős őrséget rendelt ki. Ettől kezdve Buda a török birodalom nyugati kulcsának, stratégiai fontosságú helyének számított.

Más kultúra, más életforma honosodott meg a két város falai között. A mohamedán alattvalók hitét Budán 12, Pesten négy mecset erősítette. A gyér és megturt keresztény lakosság - melynek templomait egy kivételével elvették - fizette az adót, végezte az ingyen munkát, adta a kötelező ajándékot és mindemellett betegség, járvány sújtotta, szenvedett tuzvésztől, árvizektől. Pest még egy ideig kereskedelmi központként szolgált, de az ország hadszíntérré változása nem kedvezett e békés foglalkozásnak és hamarosan jelentéktelen kisvárossá süllyedt. Pusztulás lett úrrá mindenütt a városokban.

A középkori magyar városi közigazgatás csak látszólag maradt fenn érintetlenül. A budai és a pesti bírák és városi esküdtek muködésének körét ugyanis a törökök határozták meg és jelölték ki. A magyar bíró a török hatalom alkamazottja volt, a parancsok közvetítője a keresztény magyar lakosság - a gyaurok - felé. A török időkben Pesten és Budán jelentős létszámban éltek még rácok, zsidók, itáliaiak és cigányok is.

A XVI. század közepétől Habsburg-uralkodók, akik megkoronázott magyar királyok voltak, többször tettek - sikertelen - kísérletet Buda és Pest visszafoglalására. A XVII. század végén - miután a Habsburg-uralom alá tartozó magyar országrész Bécs kapuja, amit a császárváros 1683. évi sikertelen ostroma is igazolt - a török uralom alatt sínylődő területek felszabadítása elkerülhetetlen feladat lett. 1686-ban a felszabadító háború megindítása az európai uralkodók összefogását, katonáit és pénzét igényelte, legfontosabb állomása pedig Buda fölszabadítása volt. A három hónapos ostromot Lotharingiai Károly vezette. 1686. szeptember 2-án a budai vár felszabadult a 145 éves török uralom alól. Az ár: a vár és a város teljes pusztulása. Egy lakható ház sem maradt a bevett várhegy területén. A lakosság csaknem teljesen elpusztult, a túlélők fogságba kerültek. Az utolsó budai pasa - Arnót Abdurraman - elesett a harcokban.

 
 
Újjáépítés

Buda újjáépítése - kiemelkedő hadászati jelentőségénél fogva - politikai megfontolások tárgya lett. A csatazaj elültével németek, svábok osztrákok, spanyolok, bajorok, szerbek, horvátok, franciák, törökök maradtak vissza - magyaroknak azonban tilos volt a vár területére lépni. A városba és szomszédos Óbudára a német fejedelemségek területéről toboroztak családokat, s jelentős kedvezményekben részesítették őket, azért hogy letelepedjenek.

Pest városa a felszabadítás után mindössze tíz évvel, 126 házból állt; az építést itt is megelőzte a romeltakarítás, amelyre a város vezetése sajátos módot eszelt ki: nem szedett vámot ugyanis attól az árustól, aki áruval megrakott lovas szekérrel érkezett, s vállalta, hogy kifelé tartva egy szekér törmeléket elfuvaroz a városból. Az újjáépítés azonban nemcsak a falak újrahúzását jelentette, hanem - a körülményekhez képest gyorsan fejlődő és öntudatosodó - polgárság azon igényét is, hogy Pest is és Buda is kapja vissza kiváltságlevelét. Mindkét város csak két évtizedes - együtt vívott - szívós küzdelem árán jutott jogaihoz. Bár Budát II. Lipót 1703-as kiváltságlevelében fővárosnak nevezi ugyan, de a város valójában messze áll attól, hogy e hivatását betöltse. 1711-ben Eleonóra régens-császárnő helyezte vissza mind a két várost teljes - szabad királyi városi - jogaiba, nem utolsó sorban a Rákóczi szabadságharc alatt tanúsított rendíthetetlen huségük jutalmaképpen.

 
 
Szabad királyi városok

A szabad királyi város polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal - többnyire városi házzal - rendelkeztek, s valamilyen kézmuves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. Vezetőiket - a polgármestert, a bírót, a főkapitányt - választották. A városi tanács intézte a polgárok és a polgárjoggal nem rendelkező városlakosok ügyes-bajos dolgait. Az adót egy összegben fizették, pallosjoguk volt, s követeket küldtek az országgyulésekre. Buda első polgármesterének Prenner Farkas Andrásnak császári kapitányi rangja azt jelezte, hogy a város még katonai irányítás alatt áll. Pest ügyeit több mint nyolcvan évig bíró intézte - az első Vatula János - , polgármestert csak 1773-tól választott a város. Pest első polgármestere Mosel József volt. A város irányítását a tanács mellett egy-egy - a jómódú polgárok közül kikerülő, szuk - ú.n. választópolgári testület tartotta kezében. A városvezetés hatásköre azonban nemcsak a városfalakon belüli településre terjedt ki, hanem az egyre terjedő, fejlődő külvárosokra is. Pest külvárosai a XVIII-XIX. század folyamán: a Belvároson kívul a Terézváros, a Józsefváros, a Ferencváros, valamint az Új-, azaz a Lipótváros. Budáé a Vár mellett: a Tabán (vagy Rácváros), a Víziváros, a Krisztinaváros, az Országút és Újlak.

A XVIII. század folyamán a két város lakossága 20-24 ezer körül mozgott, de újabb száz év múlva Pest már 100 ezren felüli lélekszámmal bírt, míg Buda lakosai 50 ezer főt számláltak. Míg a XVIII. század elején a Duna partján két kisváros terült el, csekély népességgel, provinciális jelleggel, addig a XIX. században az ország földrajzi központjának számító Pest Magyarország kereskedelmének központjává vált. A két város között 1769 óta álló hajóhídon közlekedtek a polgárok a két országrész - az Alföld és a Dunántúl - lakosságával együtt.

Buda és Pest az ország központja Buda a XVIII. századra az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. József intézkedései nyomán. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el nagyszombati egyetemet, II. József pedig a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát költöztette a városba.

E században alakult ki - építészetileg - Pest klasszicista stílusa, míg Budán túlsúlyban voltak a barokk épületek. Sajátos módon a legfőbb városrendező erőt a természeti katasztrófák jelentették, így az 1838-as pusztító árvíz, melynek rombolása után az ujjáépített Pest elnyerte máig meghatározóan nagyvárosias külsejét. Mindkét város fejlődésére jótékonyan hatott a nádori udvar jelenléte, s József nádor - különösen Pestet építő - tevékenysége.

Buda szabad királyi város polgársága és Óbuda mezőváros lakossága a felszabadítás után is szőlőmuveléssel és bortermeléssel foglalkozott elsősorban, míg Pesten kereskedelemből és iparból éltek a polgárok. A valóságos városi jegyek pedig még sokáig hiányoztak mind a két városból: az utcák kövezése, világítása, a tisztaság, a közbiztonság, még sok kívánnivalót hagyott maga után.

 

A dinamikusan fejlődő Pest a XIX. század közepére az ország elvitathatatlan központja lett. 1830. körül látható volt, hogy Pest fejlődése feltartóztathatatlan. Rohamosan nőtt a népesség, megépültek a nagykereskedelem és a pénz központjai, paloták, szállodák nőttek ki a földből, és felpezsdült a kulturális élet is. Szükség volt azonban egy olyan átfogó programra, amely a modernizálás összes területét magába foglalta. Ezt a programot gróf Széchenyi István hozta létre. Első nagy tette a Lánchíd építésének kezdeményezése volt. 1832-ben megalakította a Budapesti Hídegyletet, és megnyerte tervének József nádort is. Az első állandó Duna-hidat végül csak a levert szabadságharc után, 1849. novemberében adhatták át a forgalomnak. A Lánchídon kívül még számos budapesti épület, intézmény létrejötte köszönhető Széchenyi Istvánnak. Az ő neve fémjelzi a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, az Alagút megépülését, vagy a folyamszabályozás, a gőzhajózás, vagy a lóversenyek elindulását. A két város összetartozásának és egymásrautaltságának első megfogalmazója is Széchenyi István volt, aki 1829-ben javasolta először nyilvánosan, hogy Pestnek és Budának Budapest néven egyesülnie kell.

 
 
Forradalom és szabadságharc

1848-ban a forradalom idején Pest Magyarország központja lett. Az 1848-ban született törvények kimondták, hogy évente Pesten kell összehívni az Országgyűlést, és Buda-Pesten lesz a magyar kormány székhelye is. Pesten összpontosult a függetlenségi mozgalom is: ott alakult meg a szabadságharc vezetésére a Honvédelmi Bizottmány, és Kossuth Lajos is ott kezdte el toborozni a honvédsereget.

Összesen két hónapig volt Pest és Buda a szabadságharc vezetésének a kezén. 1849. június 24-én Szemere Bertalan miniszterelnök rendeletet adott ki Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről. Ekkorra azonban a császári csapatok már Pest felé nyomultak. A pesti polgárok közül több mint harmincezren elmenekültek, és július 8-án Kossuth és a magyar kormány is eltávozott Pestről. 1849. július 19-én Haynau táborszernagy, Magyarország katonai parancsnoka kiáltványban hirdette ki a rendkívüli állapotot. A katonai parancsnokság pedig hozzálátott Pest-Buda erődítménnyé való kiépítéséhez. Ekkor készült el a Gellért-hegyen a Citadella és megerősítették a Budai vár támfalait is.

 
 
A városegyesítés évei

A bécsi politikának azonban nem sikerült tartósan csökkenteni Pest befolyását. A város tovább gyarapodott és növekedett. A 1867-ben, a kiegyezés után, amikor I. Ferenc József magyar király is lett Pesten hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok végrehajtásához. 1872-ben pedig az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről szóló törvénycikkelyt. Az új városi választások után 1873. november 17-én, az ünnepi közgyűlést követően az új testületek átvették a város irányítását. A város első főpolgármestere Ráth Károly lett, polgármesterré pedig Kammermayer Károlyt választották. Ebben az időben került a város fejlesztését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes. Vezetése alatt a tanács olyan programot hozott létre, amely felölelte a Duna budapesti szakaszának szabályozását, rakpartok, közraktárak, hidak, bulvárok, egy központi pályaudvar és egy vasúti híd építését, valamint a főbb útvonalak szabályozását. A városrendezésre 1870-ben írtak ki pályázatot, amit Lechner Lajos építész nyert meg. Ot a főváros középítési igazgatójának nevezték ki.

Ettől kezdve állandó építkezési területté vált a város. Nekifogtak a pesti utcák tömeges kiszélesítésének, meghosszabbításának, rendezésének. 1871-ben elkezdték építeni az Andrássy utat, és még ugyanebben az évben törvény született a Nagykörút építéséről. Elkészült a második Duna-híd, a Margit-híd is.

A kiegyezés után indult meg a tömegközlekedés kiépítése is. A Kálvin tér és Újpest, valamint a Lánchíd és Óbuda között sínen közlekedő kocsik szállították az utasokat. 1887-ben pedig forgalomba állították a mai villamos ősét a Nagykörúton. 1870-ben megindult a Várhegyre a Sikló, négy évvel később pedig a Szabadság-hegyre a Fogaskerekű. Az 1880-as évek második felében kiépült a Cinkota és Soroksár közötti, valamint szentendrei HÉV. A korszak másik két vívmánya a távirda és a telefon. 1874-ben nyílt meg a Központi Távirda, öt évvel később pedig megkezdődött a telefonhálózat kiépítése. A városban megjelent a sajtó, mint intézmény. Felépült a József körút sarkán a Budapesti Hírlap újságpalotája, ami egy épületben egyesítette a szerkesztőséget, a kiadót és a nyomdát. Sorra nyíltak a polgári lét fontos helyszínei a kávéházak és mulatók: a New York kávéház, a Centrál, a Japán Kávéház, vagy a Somossy Orfeum. 1884-ben pedig elkészült az Ybl Miklós tervezte Operaház is.

 
 
Millennium

A korszak csúcspontja a millennium éve, 1896. volt. Ebből az alkalomból országos kiállítást rendeztek. A budapesti kiállítás épületei a Városligetben kaptak helyet. Az itt megépült új épületekben mutatták be Magyarország mezőgazdaságát, iparát, kereskedelmét, kultúráját, tájait, városait. Erre az alkalomra kiépült Európa első földalatti vasútja, a Kisföldalatti is. A lipótvárosi Duna-parton ekkor már olyan előrehaladott állapotban volt az Országház építése, hogy ünnepi ülését már az új kupolacsarnokban tarthatta meg a Tisztelt Ház. A gótikát visszaálmodó épület felavatására 1902-ben került sor. A város belterülete ekkor már egészen a mai Szent István körútig terjedt, ott épült fel a pesti polgárság színháza, a Vígszínház. A körút másik végéhez közel pedig elkészült az Iparművészeti Múzeum szecessziós épülete.

 
 
A két világháború időszaka

A XX. század elejének meghatározó fővárosi személyisége Bárczy István polgármester, aki muködése során a magyar városok szervezetének felállításán keresztül kísérletet tett a városi polgárság megszervezésére is; s míg Budapesten nemcsak az ország gazdasági és szellemi, hanem politikai életének a túlsúlya is érvényesült - s ez éreztette hatását a mindenkori városvezetésben - addig Bárczy polgármestert a budapesti várospolitika erőteljes képviselete jellemezte.

Az első világháború szenvedéseire a főváros népe 1918-ban az őszirózsás forradalommal válaszolt, 1919. márciusától pedig a négy hónapig tartó proletárdiktatúra hagyott mély nyomot polgárainak életén és világnézetén. A trianoni határokkal megkisebbedett ország fővárosának politikai súlya és szerepe még tovább növekedett, jóllehet a főváros és a kormány kapcsolatára a "bűnös város" koncepció nyomta rá bélyegét, s utóbbi úgy próbálta csökkenteni Budapest súlyát az ország életében, hogy törvény által korlátozta belső önkormányzatát (1930:XVIII.; 1934:XII. tc.). Minden adminisztartív korlátozás ellenére azonban a főváros rendelkezett saját vagyona felett, önálló gazdálkodást folytatott, a városi adók bizonyos hányadával számolhatott bevételei között - s vezetői igyekeztek a világvárosi szerepkörnek megfelelni. A főváros körül kialakult egy agglomerációs gyűrű, melynek falvai, községei ezer szállal kötődtek a fővároshoz. Nagy-Budapest létrehozására azonban a 2. világháború előtti városatyák nem vállalkoztak.

A jelentősen megcsonkított autonómia birtokában a városvezetés cselekvésképtelennek bizonyult az 1940-es évek eseményeivel szemben, tehetetlenül szenvedte el a nyilas rémuralmat, lakossága egy részének elhurcolását - s végül egy esztelen háború pusztítását, amelynek eredményeképpen Budapest az egyik legtöbbet szenvedett, leginkább lebombázott, elpusztított városa lett Európának.

 
 
A centralizáció évei

1945-ben az országgal együtt romokban heverő főváros ismét az országos politika színtere lett elsősorban. Az újjáépítés heroikus munkájára, az élet újraindítására a fővárosban a Budapesti Nemzeti Bizottság vállalkozott. A Bizottság azonban nem válhatott a többpárti várospolitika demokratikus fórumává. Az 1948-ban hatalomra került Magyar Dolgozók Pártja által 1950-ben bevezetett szovjet tipusú tanácsrendszer ugyanis a demokratikus fejlődés hagyományaival való végleges szakítást jelentette. A centralizált vezetés semmiféle helyi - történeti - érdek érvényesülésének nem adott lehetőséget. Bár a fővárosban élt az ország lakosságának egyötöde, az ipari termelés 60 %-a innen került ki, s a tudományos élet képviselőinek 80 %-a a fővárost választotta lakhelyül, Budapest csupán a 20. megye volt az ország 19 megyéje mellett. Az egyesítéskor létrehozott 10 kerület 1930-ban 14-re bővült, s most 1950-ben, a peremvárosok és községek bevonásával - azaz Nagy-Budapest létrehozásával - 22-re nőtt.

A főváros - új - képviseleti testülete a Fővárosi Tanács volt, élén a Végrehajtó Bizottsággal, mely nem csupán szakigazgatási, hanem politikai szervezet is volt, s amely szervezetben a politikai megbízhatóság számított és nem a szakértelem, a hozzáértés. A főváros teljesen elvesztette gazdasági önállóságát. Bevételeivel a kormány rendelkezett, s az ország tervutasításos gazdasági rendszerében a főváros a központi - azaz állami - forrásból igényelte a működéséhez szükséges anyagi keretet. Költségvetésében előre meg kellett terveznie a várható bevételek és kiadások mellet a - veszteséget, a hiányt is (!), miközben Nagy-Budapest agglomerációs gondjainak megoldása is súlyos teherként jelentkezett költségvetésében. Az 1954:IX. és X. tc. - a tanácsokról és a tanácstagok választásáról - a túlszabályozott állami irányításon próbált enyhíteni - csekély eredménnyel.

 
 
Az 1956-os forradalom

1956 őszén Budapest ismét a forradalom városa lett. Az ötvenes évek politikai elnyomása, az idegen - szovjet - megszállás elleni tiltakozás elsőként a magyar fővárosban robbantott ki fegyveres harcot. A forradalom október 23-án diáktüntetéssel kezdődött, és még aznap éjjel a Rádió épületénél lövöldözésbe torkollott. Hamarosan a hadsereg segítségével a néhány napig győztes forradalom Nagy Imre miniszterelnök vezetésével megkísérelte az "emberarcú szocializmus" megvalósítását. A forradalmat azonban a szovjet katonai túlerő leverte, s alig több mint tíz évvel a világháború befejezése után másodszor is szétbombázták Budapest belterületét. A megtorlás, a kivégzések levezénylésére pedig Kádár Jánost nevezték ki.

 
 
A legvidámabb barakk

Az ország új vezetésének a feszültségek oldása érdekében többet kellett foglalkoznia az emberek életviszonyaival. A lakásgondok megoldására elindult a lakótelep-építési program, csökkentek a lakosság megélhetési gondjai. A szocializmus kirakat-városa lettünk. Kádár János hosszú uralma a korlátozott jogok mellett a keleti blokk leginkább nyitott országát, viszonylagos jólétet és biztonságot hozott. Az irányítás központja továbbra is Budapest maradt, az állam és a párt szervei mind a fővárosban helyezkedtek el. Megkezdődött a város újjáépítés is, aminek azonban rengeteg hiányossága is volt. A lakótelepi építkezések elvonták a hatóságok figyelmét a Belváros háborús sérüléseiről. Ha néhány házat helyre is állítottak, azt gyakran rossz minőségű anyaggal tették, és az olcsó megoldások érdekében számtalan - még meglévő - eredeti emléket is elpusztítottak.

 
 
A rendszerváltás

A nyolcvanas évekre egészen meglazult a diktatúra, és időnkénti retorziókkal számolva már működni tudott a föld alatti ellenzék is. Az egyik legfontosabb szamizdat kiadó, az AB Kiadó 1981-től folyóiratot is működtetett Hírmondó címmel. A 80-as évek végére ellankadt a kormányzat ébersége, és elfáradt a Szovjetunió is. 1988-89-ben óriási demonstrációkat szerveztek Budapest utcáin, a dunai vízi erőmű felépítése ellen, erdélyi tüntetés alkalmából, vagy az 1956-os hősök gyászszertartásán.

1990. őszén a parlamenti választásokat követően megtörténtek az önkormányzati választások is. A város élére nagyrészt a szamizdatok kiadásáról ismert fiatal, ellenzéki politikusokat választották. Budapest főpolgármestere az a Demszky Gábor lett, aki az ellenzék egyik hangadójaként gyakran került összeütközésbe a hatalommal. A fiatal városvezetésre a szovjet laktanyák, a munkásmozgalmi hősökről elnevezett szobrok felszámolása, az elhanyagolt épületek és a leromlott infrastruktúra felújítása, a lerombolt és elveszett emlékek rekonstruálása várt. Az új városépítők a száz évvel ezelőtti elődeik munkáját folytatták tovább.

1991. június 30-ra a megszálló szovjet csapatok is elhagyták hazánkat. Ennek emlékére született meg a főváros saját ünnepe, a minden év júniusának utolsó hétvégéjén megrendezett Budapesti Búcsú.

 
 
Napjaink

A városvezetés pártjait a rendszerváltás óta nem váltotta le a főváros lakossága, így Budapest újjáépítése, modern világvárossá fejlesztése egy határozott elképzelés szerint tíz éve töretlenül halad. Azóta új híd épült a Dunán, megújult az Andrássy út, a Nagykörút a budai és a pesti oldalon is, és az ezredfordulóra a Hungária körutat is felújítják. A külső negyedek ipartelepei megszűntek, helyükön bevásárlóközpontok emelkedtek. A fővárost egykor elcsúfító foghíjtelkeken pedig irodaházak és bankok épültek. A főváros támogatási rendszert hozott létre az értékes lakóépületek rekonstrukciójára, és egyre fontosabb lett a műemlékvédelem is. Az újjászületési hullám nem kerüli el a színházakat, fürdőket, múzeumokat, könyvtárakat, parkokat, utakat, felüljárókat, közlekedési eszközöket, valamint az egészségügyi és szociális intézményeket sem.

Kevésbé látványos eredmény ugyan, de az infrastruktúra fejlesztésére is sok gondot fordított a főváros. Két szennyvíztisztító telep, egy főgyűjtőcsatorna és egy átemelőtelep készült el az elmúlt tíz évben. Megnyílt a Pusztazámori Hulladéklerakó és közszolgáltatási szerződéssel rendezett formában zajlik a szennyvíz elszállítása is. Az útfelújításokkal párhuzamosan sorra cserélik az útburkolat alatt futó elöregedett vezetékeket, csöveket. Budapest pezsgő nagyvárossá alakult ismét. Történelmi kávéházak nyílnak meg újra, vagy szépülnek meg, galériák, alternatív színjátszóhelyek alakulnak, és egymást követik a kulturális fesztiválok is.

A város újra méltó központja le

Szólj hozzá!

Címkék: budapest története


2011.01.05. 21:19 Provocateur R.K.

Budapest története és adatai

 A világ egyik legszebb fekvésű városát a Duna hatalmas folyama szeli ketté és osztja a hegyes-völgyes Budára és a síkvidéki Pestre. A kétmilliós metropolisz Duna-parti panorámáját az UNESCO a világörökség részeként tartja számon.

Budapest sajátosságai:
  • 50 000 évvel ezelőtt is lakták, de mai nevét csak 128 éve kapta: 1873-ig nagyobb alkotórészei (Óbuda, Buda és Pest) külön városnak számítottak.
  • Hegyei alatt összefüggő barlangrendszer húzódik, hévízforrásokból feltörő gyógyvízzel: a 80 hőforrás napi 70 millió liter termálvize 12 gyógyfürdőt táplál.
  • Műemlékei között megtalálhatók kétezer éves római amfiteátrumok, négyszáz éves török fürdők, és a sajátosan magyar jellegű, XIX. század végi szecessziós épületek.
  • Egységes városképe - mely sokakat Párizsra, Bécsre emlékeztet - a XX. század elején eklektikus stílusban épült elegáns bérpalotáknak köszönhető.
  • Európa legnagyobb parlamentje, a 691 helyiségből álló, neogótikus palota - belsejében aranydíszes termekkel - 268 méter hosszan uralja a pesti Duna-partot.
  • Közlekedése is szolgál kuriózumokkal: a kontinens első földalatti vasútja 105 éve köti össze a Belvárost a Városligettel, a világ harmadik hegyi vasútja és egy gyermek-vasutasokkal működő erdei kisvasút közlekedik a budai hegyekben.
  • A kultúra kedvelőinek a választás gondot okozhat: 237 műemlék, 223 múzeum és galéria, 35 színház, 90 mozi, 2 operaház, 12 hangversenyterem, közel 200 szórakozóhely változatos programja, az utazási irodák autóbuszos, hajós és gyalogos városnéző kirándulásai a Budapestre érkező számára egyéni igényekhez igazodó kínálatot jelentenek az év 365 napján.
A város legfontosabb látnivalói:
A Budai Várhegy és környéke
A XIV. században épült, majd négyszáz évvel később barokk stílusban átépített királyi várpalota (Szent György tér) hétszáz éven át a magyar királyok lakhelye volt, ma Budapest leglátogatottabb múzeumainak, galériáinak ad otthont.
Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészettörténet keresztmetszetét adja a X. századtól napjainkig: középkori és reneszánsz kőtár, gótikus faszobrok, táblaképek, szárnyasoltárok, a reneszánsz és a barokk művészet alkotásai, XIX-XX. századi festészet, szobrászat és éremművészet. A Habsburg nádori kripta vezetéssel tekinthető meg.
budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum Buda középkori királyi várpalotájának helyreállított részei, kápolnája, gótikus szobrai, Budapest történetét bemutató állandó és időszaki kiállítások.
Azország legnagyobb könyvtárában, az Országos Széchényi Könyvtárban középkori kódexek és Mátyás király Corvináinak leggazdagabb gyűjteménye, időszaki kiállítások várják az érdeklődőket.
Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum - a kortárs művészet jeles alkotásait tárja a látogatók elé.
Várnegyed
A kőcsipkés tornyú budai főtemplom a Mátyás-templom (Nagyboldogasszony-templom, Szentháromság tér 2.) koronázó templom volt és királyi esküvők színhelye. A XIX. század eleji neogótikus átalakításán a kor legnevesebb művészei dolgoztak. Altemplomában egyházművészeti gyűjtemény (kőtár, ereklyetár, kincstár, a Szent Korona pontos mása), tavasztól őszig hangversenyek. Halászbástya (Szentháromság tér) a középkori falakra emelt héttornyú neoromán bástyarendszer remek kilátást nyújt a városra. Hátterében a domonkosok Szent Miklós Temploma és Kolostora, melyek XIII-XV. századi maradványait bravúros építészeti megoldással az elegáns Hilton hotel belsejébe építették. A Dominikánus Udvar szabadtéri előadások színhelye.
Szemben a Magyar Borok Háza pincéjében az ország csaknem összes bora megkóstolható. A Várnegyed két bejáratát: a Bécsi Kapu teret és a Dísz teret összekötő - Táncsics Mihály, Fortuna, Országház, Úri - utcák és a Tóth Árpád sétány szinte minden polgárháza középkori alapokon épült műemlék; egyedi művészeti értékük a kapualjak gótikus ülőfülkéi.
A Várhegy alatti 12 kilométeres barlangrendszer 1800 méteres szakasza, aVárbarlang (Országház u. 16.) vezetéssel bejárható.
A Hadtörténeti Múzeum (Tóth Árpád sétány 40.) a magyar hadtörténelem, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Fortuna u. 4.) a magyar vendéglátás és idegenforgalom emlékeit, a Középkori Zsidó Imaház (Táncsics M. u. 26.) a budai zsidóság életmódját mutatja be.
Zenetörténeti Múzeum (Táncsics M. u. 7.) a barokk Erdődy-Hatvany-palotában lelt otthonra a hangszer-különlegességek és a nagy magyar zeneköltő, Bartók Béla (1881-1945) kéziratainak gazdag gyűjteménye.
Gellérthegy
Kevés világváros közepén emelkedik egy természetvédelem alatt álló hegy, mélyében gyógyító forrásokkal, melyek vizét három, a hegy lábánál épült fürdő hasznosítja: az ország legelegánsabb gyógyfürdője, a Gellért (Kelenhegyi út 2-4.) termál-, kád-, pezsgő- és hullámfürdő, uszoda, strand. A két török kori fürdő: a Rudas(Döbrentei tér 9.) és a Rác Gyógyfürdő (Hadnagy u. 8-10.) termál-, gőz- és kádfürdő. A Rudasnak uszodája is van.
A hegy tetején 1851-ben katonai erődítménynek épült Citadella ma a turizmust szolgálja, kilátóteraszáról a város teljes panorámája élvezhető.
Városliget
A pesti Belvárosból érdemes gyalogosan kisétálni a nyílegyenes Andrássy úton, melynek mindkét oldalát művészi igényességgel tervezett, XIX-XX. századi eklektikus paloták szegélyezik. A főváros legjelentősebb parkjának nevezetes épületeit az ország fennállásának 1896-ban ünnepelt, ezer éves évfordulójára emeltette a lelkes fővárosi polgárság.
Az impozáns Hősök terén Gábriel arkangyal emeli 36 méteres magasba a magyar történelem rendkívüli jelentőségű ereklyéjét, a Szent Koronát, a millenniumi emlékmű központi szoborcsoportja a honalapító hét törzsnek és vezérüknek, Árpádnak állít emléket, az oszlpocsarnokban magyar királyok, az ország függetlenségéért harcoló hadvezérek és politikusok szobrai állnak, körbefogva a hazáért életüket áldozó hősök emlékművét.
A téren áll az ország legfontosabb képzőművészeti gyűjteménye, a Szépművészeti Múzeum, régi képtárában a Spanyolországon kívüli legnagyobb spanyol festészeti gyűjteménnyel és világhírű művészek alkotásaival: Bellini, Brueghel, Corregio, Dürer, El Greco,Giorgione, Goya, Murillo, Leonardo da Vinci, Raffaello, Rembrandt, Rubens, Tiziano, Velasquez. A XIX. századi gyűjteményben Delacroix, Gauguin, Monet, Renoir, Corot művei teszik nemzetközileg is jelentőssé gyűjteményét.
Az ország legnagyobb kiállítóterme a Műcsarnok szemközti épülete, a legjelentősebb időszaki kiállítások méltó színhelye.
Vajdahunyad vára (a Széchenyi-szigeten felépített épületegyüttes) a román stílustól a barokkig a történelmi Magyarország néhány híres épületének hű mását fűzte csokorba. Leghangsúlyosabb eleme az erdélyi Vajdahunyad vára (ma Románia), reneszánsz díszudvara nyaranta hangversenyek színhelye. 1986-ban - a világon elsőként - itt jött létre a Magyar Mezőgazdasági Múzeum rendkívül gazdag gyűjteménye. A csónakázó-tó nyáron a romantikus csónakázás, télen a korcsolyázás örömeit nyújtja.
Széchenyi Gyógyfürdő (Állatkerti körút 11.) Európa legnagyobb gyógyfürdője: termál-, gőz-, és kádfürdő, uszoda, strand. A Közlekedési Múzeum (Városligeti körút 11.) Európa egyik legrégibb közlekedéstörténeti gyűjteménye.
A világon is az elsők között alakult meg a most 135 éves Fővárosi Állat- és Növénykert, műemlék épületei a magyaros szecesszió nagyszerű alkotásai. Szomszédságában a főváros legelegánsabb étterme, a Gundel a magyar vendéglátásban fogalommá vált család nevét viseli ma is. A Városliget két népszerű szórakoztató intézménye a Fővárosi Nagycirkusz és a Vidám Park, benne az Europa Nostra-díjjal kitüntetett, felújított százéves körhinta.
Margitsziget
Budapest legértékesebb parkja a Margit híd (közepéről a főváros egyik legszebb esti panorámája nyílik) és az Árpád híd között húzódó, 2 kilométer hosszú zöld oázis több száz éves fáival, a rózsakert színes virágszőnyegével, a hangulatos japánkerttermálvizű tavával és vízesésével. A gyerekek kedvence a Vadaspark, a Hajós Alfréd Sportuszoda (rangos sportversenyek színhelye), a nyári örömöket adó Palatinus Strandfürdő. A víztorony lábánál nyári zenés előadások kedvelt színhelye a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Mindez együtt a kikapcsolódás, szórakozás teljes körét nyújtja. Hétszáz éves műemlékei a domonkos és a ferences templom éskolostor romjai, a premontrei kápolna tornyában az ország legrégibb harangja szól. A sziget nevezetességeinek felfedezését szolgálják a főszezonban közlekedő minibusz és a bringó-várnál - a sziget északi végén, a szállodáknál - egész évben kölcsönözhető társas biciklik, a bringóhintók. (autóforgalom elől zárva, 26-os busz a Nyugati térről).
Óbuda
Budapest kétezer éves római kori elődje, Aquincum polgárvárosának és katonavárosának maradványai, a két amfiteátrum, mozaikdíszes villák, katonai fürdő, a vízvezeték kőpillérei a város északi részén találhatók. Összefüggő romterület azAquincumi Múzeum (Szentendrei út 139.), legértékesebb emlékei a faragott kövek, falfestmények, ókori orgona.
Az óbudai főtér egyedi hangulatát földszintes házai, hangulatos éttermei és értékes múzeumai adják.
Varga Imre Múzeum (Laktanya u. 7.) a híres szobrász (1923), a Vasarely Múzeum(Szentlélek tér 6.) pedig az op-art megteremtőjeként világhírűvé vált Vásárhelyi Győző teljes életművét öleli fel, míg a Kiscelli Múzeumban (Kiscelli út 108.) a fővárosról készült műalkotások és a XX. századi magyar képzőművészet rendkívül gazdag gyűjteménye látható.
A közeli Hajógyári-szigeten állt a római helytartók palotája, mai vonzereje az augusztusi Szigetfesztivál egyhetes könnyűzenei eseménysorozata.
Egyéb látnivalók:
Országház (Kossuth Lajos tér)
Az ország legnagyobb és legdíszesebb épülete Steindl Imre tervezésében 1885-1902 között épült. A 96 méter magas, 118 méter széles remekműben 10 udvar, 29 lépcsőház, 27 kapu és Európa első távfűtési rendszere kapott helyet. A Magyar Országgyűlés és a kormányhivatalok székhelyén őrzik a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Helyi vezetővel, csoportosan látogatható.
Magyar Állami Operaház(Andrássy út 22.)
A leghíresebb magyar építész, Ybl Miklós pompás alkotása 1864 óta a magyar zenei élet központja. Freskódíszes belsejét, 1200 fős nézőterét, színpadtechnikai berendezéseit csoportos látogatás során lehet megtekinteni. Műsorán szeptembertől júliusig naponta előadások szerepelnek, augusztusban a Budapesti Opera- és Balettfesztivál, szilveszterkor operabál és újévi koncert.
Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum körút 14-16.)
A magyar klasszicista építészet legszebbje, 1846-tól az ország legfontosabb közgyűjteményeként őrzi a magyar nép történetét bemutató emlékeket az őskortól napjainkig.
Szent István Király-Bazilika (Bajcsy-Zsilinszky út)
A basilica minor rangjára emelt neoreneszánsz templom a főváros első, az ország második legnagyobb temploma, harangjánál sincs nagyobb hazánkban. A Szent Jobb-kápolna féltett kincse az első magyar király, Szent István (1000-1038) ereklyéje, 1000 éve épen maradt jobb kézfeje. A kincstárban egyháztörténeti emlékek láthatók a toronyerkélyről pompás körpanoráma nyílik a városra.
Belvárosi Plébániatemplom (Március 15. tér)
A város első templomának egyedülálló érdekessége, hogy belsejében a romántól a klasszicizmusig valamennyi építészeti stílus emlékei megtalálhatók.
Dohány utcai Zsinagóga (Dohány u. 2.)
A közelmúltban felújított épület Európa legnagyobb zsinagógája, kitűnő akusztikája alkalmassá teszi hangversenyeke megrendezésére is. Udvarában a zsidó múzeum Közép-Európa egyik páratlan értékű judaika gyűjteménye, a zsidó kultúra kutatóközpontja.
A város török kori emlékei:
Kiemelkedik a mohamedán zarándokhely, a rózsadombi Gül Baba-türbe (Mecset u. 4.) és a kupolás Király Gyógyfürdő (Fő u. 82-84.): termál-, kád- és gőzfürdő.
magyar szecesszió legszebb alkotásai az Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.) gazdag gyűjteménnyel, a Szervita tér lakóépületei (V. ker., pesti Belváros), a voltPosta Takarékpénztár (V. ker., Hold u. 4.), a Magyar Állami Földtani Intézet (XIV. ker., Stefánia út 14.), a Kőbányai Római Katolikus Plébániatemplom (X. ker., Szent László tér 25). Kitűnik építészeti megoldásával a Vásárcsarnok (Fővám krt.1-3.) és a Dunán átívelő kilenc híd, köztük az első, az 1849-ben épült Széchenyi-Lánchíd. A magyar szecesszió érdekes kísérlete volt a kistisztviselők részére épült, geometriai szabályossággal kialakított Wekerle-telep Kispesten, a XIX. kerületben. A város déli részén fekvő Budafok jó termést adó szőlőhegyei miatt lett a bor és a pezsgő városa pincelabirintusával és a Törley Pezsgőgyár Múzeumával (Kossuth L. u. 82-94.). Budafok határában található a kommunizmus alatt készült köztéri szobrok egyedülálló gyűjteménye, a Szoborpark Múzeum (Balatoni út - Szabadkai út sarok). A Nagytétényi Kastélymúzeumot (XXII. ker., Kastélypark u. 9-11.) érdekes bútorkiállítása, a Campona bevásárlóközpontot a tenger élővilágát bemutatótropicariuma miatt érdemes programba iktatni. A Budapesti Botanikus Kert (VIII. ker., Illés u. 25.) 6000 növény otthona. A gyermekek öröme a Csodák Palotája (XIII. ker., Váci út 19.), mely Közép-Európa első interaktív tudományos játszóháza, valamint a Magyar Vasúttörténeti Park (XIV. ker., Tatai út 95.) vezethető járművei.
Budapest sajátossága, hogy a budai oldal egyúttal a főváros zöldövezete is, nevezetes kirándulóhelyekkel: a János-hegy, a Normafa, a Széchenyi-hegy, a Kis- és a Nagy-Hárshegy, Remete-hegy és a Hármashatár-hegy, a Budakeszi Vadaspark - mind a Budai Tájvédelmi Körzet részei. Bejárásukra javasolt útvonal: a Fogaskerekű Vasúttal (a Moszkva tértől 1 megálló az 56-os villamossal) a Széchenyi-hegyre, majd a Gyermekvasúttal a Hűvösvölgybe. A vasút érinti Budapest legmagasabb pontját, a János-hegyet (526 m), innen libegővel lehet lejutni a Zugligetbe, majd a 158-as busszal vissza a Moszkva térre. A főváros 2 látogatható barlangja az 500 méteren bejárható Pálvölgyi-cseppkőbarlang (II. ker., Szépvölgyi út 162) és a 300 méteren látogatható Szemlőhegyi-barlang (II. ker., Pusztaszeri út 35.) - gyógybarlang is - az óbudai Kolosy térről közelíthető meg, autóbusszal.
(Forrás: Magyar Turizus Rt.)

Szólj hozzá!

Címkék: budapest


süti beállítások módosítása