| Az én Budapestem |
A sorozat köteteiben a város művészeinek szubjektív Budapest-képe jelenik meg. Próza és fényképek, próza és grafika, versek. Az egyes kötetek formátuma a gerincmagasság megtartása mellett a műfaj követelményei szerint változik. (Tervező: Kiss István)
<hr>
JAJ BE SZÉP AZ A PEST
Versek Budapestről Albert Zsuzsa válogatásában. A kötet első darabját Bornemisza Péter, az utolsót Kukorelly Endre írta.
<hr>
MIRR MURR NYOMOZ BUDAPESTEN
Budapesti útikalauz óvodásoknak és kisiskolásoknak. Mirr Murr, a kandúr, aki minden mai kisgyerekes szülőnek gyerekkori ismerőse, Oriza Triznyák nyomait követve bejárja a várost. Amíg barátját keresi, felfedezi magának és a mesére kíváncsi gyerekeknek Budapestet. Csukás mesefiguráit - és a helyeket, ahol megfordultak - Cakó Ferenc rajzolta le. A kötet a Szép Magyar Könyv 1998 versenyen a Muvészeti és Szabadmuvelődési Alapítvány különdíját kapta, és oklevelet nyert a gyermekkönyvek kategóriájában.
<hr>
ELTŰNŐ BUDAPEST Esterházy Péter előszavával.(az INTERA Rt-vel közösen)
A város közelmúltját idézi fel a két fotográfus, a kis boltokat, muhelyeket, amelyekben még jártunk, járhattunk. A képeken ott van az ember, a bolt, muhely tulajdonosa, és a sok-sok fontos részlet, a tárgyak együttesei - a város utolsó száz éve.
MI VAN ODAFÖNT?
A fényképeket válogatta és a bevezetőt írta Gera Mihály
Gaál Zoltán, kíváncsiságtól vezérelve, nyakában a szükséges fotográfiai eszközökkel, leküzdötte a foghíjas létrákat, a szűk kijáratokat, néhol az oktalan gáncsoskodást (maga csak ne kíváncsiskodjon itten engedély nélkül!), nem utolsósorban pedig nyomasztó tériszonyát, fölmászott a házak tetejére, megnézte, mi van odafönt. Így kezdett tetőzni (ikes ige: A Tisza tetőz, Gaál Zoltán tetőzik), ami lassan szenvedélyévé vált, alig akarta abbahagyni. Időnként még most is megáll egy-egy szép oromzattal, csinos tornyocskával hívogató ház tövében, és vágyakozva néz fölfelé, s menne tetőzni. Az eredmény ez az album.
<hr>
BUDAPEST - PAPÍRVÁROS
A fotográfus Gink és a költő-író Kukorelly mintha nem ugyanabban a városban élne. Kettejük sajátos Budapest-képe felesel - vagy egészíti ki egymást - a kötetben.
<hr>
IPARI TÁJ
A város omladozva is gyönyöru ipari épületei közel nyolcvan fényképen. A szerző 1990-ben kezdett munkájának anyagából és Lugosi Lugo László képeiből 1994 őszén közös kiállítást rendezett a Budapest Galéria. Hajdú a munkát ma is folytatja. A lefényképezett épületek jelentős része már csak a képeken látható. A kötetben a fotókat Gera Mihály rövid szövege kíséri, az épületek adatait Vadas Ferenc gyujtötte össze. A kötet a Szép Magyar Könyv 1998 versenyen díjat nyert az ismeretterjesztő kiadványok kategóriájában, a könyv borítójáért Kiss István a Tamás László Emlékdíjat kapta.
<hr>
A TÁJ
A szerző festő, író és Budapest megszállott fotográfusa. Képein és tömör, pontos szövegeiben a város lepusztult, de az elmúlásban is gyönyöru részei és a számára fontos emberek bukkannak fel.
<hr>
BÚCSÚ
Az ötvenes évek Óbudáját idéző prózája mellé apai örökségéből, a mérnök-amatőr fotós Merényi Endre harmincas-negyvenes évek Budapestjén készített remek fényképeiből válogatott Lengyel Péter. Ahogy Esterházy írja: Lengyel nemcsak elveszett apában szakférfi, hanem Budapestben is.
<hr>
BUDAPESTI LEGENDÁK(Felvidéki András rajzaival)
A történetekből és történettelen prózai költeményekből a városlakók hangja hallatszik, világuk olykor poétikus, olykor ijesztően kopár. A legbudapestibb író novelláiból a kötet számára Kálmán C. György válogatott, s az írásokat Mándy kedvenc témái köré csoportosította. A nyitány két rövid, eddig nem publikált, a kötet számára készült novella.
<hr>
LELŐHELY
"Különös érzés, ha az ember élete párján hirtelen kitör a dühöngő gyűjtőszenvedély. Egyik nap még minden rendben van, nyugodtan szöszmötöl a numizmatikai kollekciójával, pakolássza a könyveket, másnap viszont már szekérderékszám hordja be a tejesüvegeket a lakásba. Eltart egy darabig, amíg az ember rájön, hogy a csarnokbeli ócskásüzletből ered a métely” - számol be a kezdetekről kötetünk elején a szerző. A folytatás ugyancsak a könyvben olvasható. Az ócskásboltból, majd az "ecseriről”, később akár a kukából begyűjtött holmik köré N. Kósa Judit -hírlapíróhoz illően - kikutatja, ha nem megy, kitalálja a történetet. A sorozatot és a kötetet Kiss István tervezte.
AMERRE ÉN JÁROK…
Schäffer Zsuzsa az egészet áldozza fel az egyesért: apró részletekből építi föl a várost. S miközben Budapestet járja, mindenütt fölfedez valami szépet, amit, hiába van ott, mi nem veszünk észre. Talán túl közel vagyunk hozzá, ezért nem látjuk, őt e furcsa vakságtól a fényképezőgép, amely tárgyiasítja a látványt, megmenti. Ezt a helyzetet, amikor a valóságot mintegy a fotográfus szemével látom, nevezhetjük közvetett látásnak. Ilyenkor a fotográfus, a látványt kissé elemelve a valóságtól, más összefüggéseket, hangsúlyokat érvényesítve új valóságot teremt, amelyet csak az ő művéből ismerhetünk, mivel csak ott létezik. Válogatta és a bevezetőt írta Gera Mihály, tervezte Kiss István.
<hr>
NAGY BUDAPEST KÖNYV
A szerző angol és német nyelven már nagy sikert aratott, rendhagyó útikönyvének magyar változata Felvidéki András rajzolt térképeivel. Budapest - elsősorban nem budapestieknek. (Azért persze a kíváncsi fővárosiak is találnak benne maguknak felfedezni valót.)
<hr>
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.