| A város arcai |
A sorozat kötetei a város térben és/vagy időben más arcait mutatják be tudományos igényű írásokban. (Tervező: Kiss István)
Wallenberg Budapesten
1989 októberében Moszkvában a szovjet hatóságok átadták a családnak Wallenberg 1944-es zsebnaptárát, valamint regiszteres budapesti cím- és telefonjegyzékét. A szerző ezek segítségével igyekszik felderíteni a "humanitárius attasé" egykori budapesti kapcsolatait. Közli Wallenberg egykori stockholmi üzlettársának Svájcban nemrég felbukkant visszaemlékezését, és közread egy 1952. június 5-ei, belső tájékoztatásra szánt, szigorúan titkos szovjet dokumentumot is. A bőségesen illusztrált kötetet névmutató egészíti ki.
MŰPÁRTOLÓ BUDAPEST (1873–1933)
Az intézményes mecenatúra kezdetét egy 1880-ban született közgyűlési határozat jelentette, ekkor vált a képzőművészeti dotáció összege a fővárosban önálló költségvetési tétellé. A metropolis első igazi „bemutatkozása”, a millenniumi kiállítás keretében már kiemelt szerepet kapott az önálló képzőművészeti gyűjtemény. Kötetünk a műpártolás korszakait a szemléleti és értékpreferenciák változásának tükrében tekinti át. A szerző fontosnak tartja a mecenatúra történeti és politikai hátterének feltárását, az intézményes műpártolás hivatali útjait kísérve mintegy belülről láttatja a döntéshozók szándékait, mozgatórugóit. A gazdagon illusztrált kötetben az eligazodást részletes tartalomjegyzék és névmutató segíti.
A ZSIDÓ BUDAPEST I-II.
(Az MTA Judaisztikai kutatócsoportjával közösen - Hungaria Judaica 7.)
Budapest zsidóságának történetét dolgozták fel a szerzők, évszázadokon, városrészeken, történelmi fordulópontokon kalauzolva át az olvasót. Írnak épületekrő, jelentős személyiségekrő, ünnepekrő és szokásokról. A gazdagon illusztrált kötetekben az eligazodást részletes tartalomjegyzék, név- és tárgymutató segíti.
HÉTKÖZNAPI BUDAPEST
A húszadik század elejének hétköznapjai elevenednek meg a kötetben. A polgári életmód, a házasodási szokások, az öngyilkosságok okai, a fogyasztói magatartás, a fogyasztási szerkezet alakulása, a pesti nyelv állapota, a telefon és rádió megjelenése és terjedése, a városi ember divatos szórakozása a történész vizsgálódásának tárgya.
Szerkesztette Gyáni Gábor
A kötet a városegyesítés 125. évfordulójára készült. A szerzők - Buzinkay Géza, Fabó Beáta, Faragó Tamás, Gábor Eszter, Gál Éva, Gyáni Gábor, Holló Szilvia Andrea, Létay Miklós, Sárosi Bálint, Sipos András, Szabó Dániel, Vadas Ferenc, Vígh Annamária - az egyesítés korának Pest-Budáját, Budapestjét vizsgálják, felidézve a fővárost teremtő politikai akaratot, a demográfiai, gazdasági és kulturális fejleményeket, melyek révén Budapest rohamléptekben alakult valódi nagyvárossá.
THE SZÉCHENYI CHAIN BRIDGE AND ADAM CLARK
A tanulmánykötet a százötven éves Lánchíd születésnapjára jelent meg, a sorozat többi tagjánál igényesebb kivitelben. Felidézi első állandó hidunk megalkotóinak alakját: Széchenyi Istvánét, a reformer grófét, Tierney Clarkét, az angol tervezőét és az építőét, aki Adam Clarknak született Skóciában, de Clark Ádámként halt meg Budapesten. A szerzők - Bibó István, Judit Brody, Gáll Imre, Holló Szilvia Andrea, Nicholas Parsons, Paul Stirton, Szabó Júlia és Vígh Annamária - írásaiban olvashatunk a régebbi hídépítési kísérletekről; a két Clarkról, Nagy Britannia és Közép-Kelet-Európa szellemi és kulturális kapcsolatairól; a Lánchíd építéstörténetéről; a hídról mint építészeti alkotásról és a Lánchídnak a képzőművészetben és az irodalomban felbukkanó ábrázolásairól is. A kötet a Szép Magyar Könyv 1999 versenyen az ismeretterjesztő kiadványok kategóriájában díjat nyert, és megkapta a British American Tobacco Hungary különdíját is.
Védtelen örökség – Unprotected Heritage Lakóházak a zsidó negyedben – Residential buildings in the Jewish quarter
Budapest utcavezetésben, telekszerkezetben és beépítésben egyaránt egyik legrégibb, legizgalmasabb és leghangulatosabb városrészét, egyben egyetlen zsidó-kereskedő negyedét mutatja be a könyv. Komoróczy Géza előszavát (Egy történelmi városnegyedről – féltő szeretettel) a szerző rövid történeti áttekintése követi. A továbbiakban Perczel Anna – a negyed utcánkénti, épületenkénti bemutatásakor – foglakozik a városrész múltjával, tradícióival, kulturális és természeti örökségével és ezek összefüggéseivel is, hogy érthetővé tegye, miért fontos a megújulás során a rombolás helyett a történelmi városrész sajátos világának, hangulatának, kultúrájának megőrzése, egyben lakóinak megtartása. A kötet fotográfusa Lábass Endre.
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.