Minden ami Budapest

A kis méretű fotós kötetekből egyszerre három jelenik meg: egy az elődök képeiből, tisztelgésül a múlt nagy magyar fotográfusai előtt, egy kötet egy ismert mai művész, egy pedig egy pályakezdő munkáiból. (Az utóbbival a főváros kiadója a Magyar Iparművészeti Egyetem diákjainak kíván a bemutatkozáshoz lehetőséget nyújtani.) A kötetekben a bevezető és a képjegyzék magyar, angol, francia és német nyelven olvasható.      

A képeket válogatja és a bevezetőket írja Gera Mihály. A sorozat tervezője Kiss István. 

Gink Károly 

UTCAKÉPEK / STREETSCAPES / PRISES DE RUE / STRASSENBILDER

„Bármerre indulunk Pesten vagy Budán, nagy a valószínűsége, hogy amit látunk, azt Gink Károly (1922–2002) munkásságának hatvan éve alatt valamikor lefényképezte. Egyszer egy kérdésre így válaszolt: Én mindig önmagamat fényképezem. Pontosabban a világot, ahogy belülről látom … a fotografálás – önvallomás.”   

Pólya Zoltán 

ODAKINN ÉS IDEBENN / OUTSIDE AND INSIDE / DEHORS ET DEDANS / DORT DRAUSSEN UND HIER DRINNEN

„Alaposan körülnézett odakinn, a köztereken, valamint idebenn, a házak hűvös csendjében. Amit talált, az még az őslakosokat is meghökkenti. Városképe attól különös, hogy nála a valóság szolgálja a fotográfiát. Valamennyi felvétel fotográfiai lelemény. Ugyanis miközben minden, amit látunk, kétségbevonhatatlanul valódi, helyhez kötött, így még sohasem láttuk.” 

Kudász Gábor Arion 

SZABADNAP / HOLIDAY / JOUR DE CONGÉ / RUHETAG

„Felvételeinek szigorú belső rendjét merész képkivágások, váratlan életlenségek, különös fény-árnyék jelenségek jellemzik. Talán ettől van e nyugalmat árasztó fényképekben valami nyugtalanító, sietős. Mintha sugallnák: ne feledd, az idő viszonylagos, személyes, a szabadnap rövidebb, mint a többi.” 

Szöllősy Kálmán      

ÉLETKÉPEK / SUBJECT PICTURES / PHOTOS DE GENRE /GENREBILDER

"A régi fotográfia elbűvöli az embert. Hátradő a karosszékében, és elmerül a harmincas évek fővárosának nyüzsgő mindennapjaiban. Útikalauzunk Szöllősy Kálmán, korának sikeres fotográgusa, a polgári lét köz- és ünnepnapjainak igényes megörökítője. Művei arról tanúskodnak, szerette ezt a világot, kellő elfogultsággal."       

Kemenesi Zsuzsanna      

MAGÁNBESZÉD / SOLILOGUY / SOLILOQUE / SELBSTGESPRÄCH

"Végülis a világ egyszeru dolgok bonyolult halmaza. Fölbontani a valóság szövetét, majd újraszoni, az arra hivatottak képessége. Kemenesi Zsuzsannáé is: avatott szemmel kiemel, megmutat, s ezzel új értelmet ad a látványnak."      

Miskolczi Emese      

ÖNARCKÉPEK / SELF-PORTRAITS / AUTOPORTRAITS / SELBSTPORTRAITS

"Az önarckép kegyetlen műfaj, ám a tehetség próbája is. Miskolczi Emese, a fiatalság félelmet nem ismerő hevületével, joggal bízva tehetségében, nem csupán önmagát fényképezi, hanem rejtett önarcképek sorozatát alkotja."      

Inkey Tibor      

NEGYVEN PILLANAT / FORTY MOMENTS / QUARANTE INSTANTS / VIERZIG AUGENBLICKE

"A névről a fénykép jut eszünkbe, a fényképről a név. Mintha rokon értelmű szó volna a fotó meg az Inkey. A név hallatára sok rég feledett emlék tűnik elő, híres primadonnák, hősszerelmesek, hajdan volt filmcsillagok alakja."       

Vékás Magdolna      

TÖREDÉKEK A VÁROSRÓL / FRAGMENTS ABOUT THE CITY / FRAGMENTS DE PAR LA VILLE / FRAGMENTE EINER STADT

"Magdolna és a fováros. Jól egymásra találtak. A nyughatatlan nagyváros és a nyugalmáról ismert híres fotográfus, kinek sajátos látásmódja irigylésre méltó: amit figyelmével tüntet ki, az egyszeriben életre kel és megnemesedik."       

Turay Balázs      

ANNO 2000

"A friss tekintet és az ódon technika ötvözetébő különös művek születnek, melyeken a jelent, zavarba ejtő módon, múltnak látjuk. Turay Balázs, túljárva az idő eszén, a köznapi valóságból teremt létező látszatot."       

Dulovits Jenő      

FÉNY ÉS ÁRNYÉK / LIGHT AND SHADOW / LUMIÈRE ET OMBRE / LICHT UND SCHATTEN

„Műveinek meghatározó élménye az árnyékból diadalmasan előtörő fény. A fővároshoz különös, meghitt viszony fűzte. Nem tudok csodásabb szépségű tájélményt elképzelni, mint a Duna fenséges kanyarulatát a Gellért-hegyről szemlélve, kissé párás, kora őszi alkonyatban – írta.”      

Gaál Zoltán      

KÖZTEREK / PUBLIC SQUARES / PLACES PUBLIQUES / ÖFFENTLICHE PLÄTZE

„A légtávlattól lebegős a templom tornya, vész a semmibe a Duna fölött ívelő híd, lesz kifürkészhetetlen a morcos oroszlán, ettől válnak titokzatossá köznapi épületek. Ez a vonzó, kecses város, a fotográfus Budapestje létező látszat, a valóság képi mása.”       

Tóth Szilvia      

VÁROSLAKÓK / LIVING IN THE CITY / CITADINS / STADTBEWOHNER

„A fiatal fotográfus Budapest műemlékei, hangulatos utcái, terei helyett a főváros lakóit fényképezte. Kíváncsisága romlatlan, érdeklődése elfogulatlan. Számára a fényképezés esemény. Közel megy, megfigyel és választ. Látásmódja, formanyelve üdítően friss.”  

Reismann János

KÖZNAPOK / WEEKDAYS / QUOTIDIENS/ ALLTAG

 „Kalandos élete volt Reismann Jánosnak. Hol Berlinben élt, hol Párizsban, Moszkvában, Szardínia szigetén vagy Budapesten, hol pedig börtönben, koholt vádak alapján meghozott életfogytiglani ítélettel; és közben, ha módja volt rá, fényképezett. Remekül. Budapestet úgy fényképezte, mint egy átutazó, holott otthon volt. Ismerte a város minden rezdülését. Miközben köznapi semmiségeket avatott látvánnyá gyengéd iróniával, képei nyomán egy lassan feledésbe merülő korszak elevenedik meg előttünk.”

Schäffer Zsuzsa

LOMBOK ALATT/ UNDER THE LEAFY BOUGHS / SOUS LA FEUILLÉE / UNTER DEN BAUMEN

„Schäffer Zsuzsát bensőséges kapcsolat fűzi Budapest neves és névtelen fáihoz, s miként mások ismert közéleti szereplőket, úgy fényképezi a fákat. Egy fa önmagában is szép, írta Radó Dezső főkertész, és hozzáfűzte: a fa, élő keretbe foglalva a merev tégla- vagy betonépítményt, feloldja annak geometrikus formáját. Schäffer Zsuzsa fényképei között úgy érzi magát az ember, mintha Budapest nem létező erdejében ülne.”

Krajcsó László

TESTHELYZET / BODIES IN MOTION / MOUVEMENT SUSPENDU / KÖRPER IN BEWEGUN

„Molnár Ferenc APál utcai fiúk című regénye tette világhírűvé a beépítetlen városi telket, ahol a budapesti gyerekek naphosszat a rongylabdát rúgták. A grund azonban eltűnt, beépült vagy elfoglalták az autók. Akkor most hol lehet játszani, a testet edzeni? Krajcsó László, az Iparművészeti Egyetem friss diplomása ezt mutatja meg.”

CZEIZING LAJOS:

VEDUTÁK / VIEWS / VUES / VEDUTEN

A veduta hitelességre törekvő látkép (szó szerinti jelentése: ami látszik). Nehéz műfaj, mert önzetlenséget követel a fotográfustól. Érzelmeit, élményét félretéve kell fényképeznie: azt, ami látszik. Czeizing Lajos (1922-1985) e műfaj mestere volt, tudott szenvedély nélkül, csupán szakértelemmel közelíteni a városhoz. Hivatásának tekintette a látkép készítését. A helyszínek kiválasztásával, a harmóniát sugárzó kompozíciókkal, s főleg azzal, hogy apró részleteket örökít meg, varázsos hangulatot teremt, mely ma is megérinti a nézőt. A boldog városoknak, írta Le Corbusier, van építészetük. Czeizing Lajos fényképei ékesen bizonyítják: Budapestnek kiváló építészete van.

FEJÉR GÁBOR:

FEKETE-FEJÉR BUDAPEST / BLACK AND WHITE BUDAPEST / BUDAPEST EN NOIR ET BLANC

Fejér Gábor ízig-vérig fotóriporter: folyton siet, s mindig készenlétben áll. Neki a könnyen enyésző pillanatok jelentik Budapestet: az ölelkező szerelmespár a zebrán, az önfeledt harmonikás a Halászbástyán, az eső áztatta kövezet, az utcán ballagó korcs kutya, a halkan csobbanó Duna, s fölötte a tárt szárnyakkal suhanó sirály. Rögtönzési képességéből teremti műveit; a gyorsan illanó látvány lényegét igyekszik rögzíteni, sallangmentesen, az élmény keltette érzelmektől fűtötten. Jól tudja, a fényképre is érvényes, amit Andrej Tarkovszkij a filmre mondott: nem észérvekkel hódítja meg az embert, hanem az érzések révén vált ki érzelmi megrendülést. A belefektetett szellemi energia adja fényképei frissességét, ettől élő, izgalmas látvány az ő Budapestje.

SZVÉTEK GÁBOR:

UTCABÚTOROK / STREET FURNITURE / CES OBJETS QUI MEUBLENT LES RUES / STRASSENMOBILIAR

Minden tárgy arra törekszik, hogy funkcionális legyen, írja Jean Baudrillard. Az utcabútorok célja sem más. Sorsuk azonban örök szürkeség, jobbára közönyösen megyünk el mellettük. Még azt sem tudjuk, ki tervezte, ki készítette őket, kit dicsérhetünk, ha szép, kit szidhatunk, ha csúnya, ha nem odaillő. A mellőzöttségre érzékeny fotográfus úgy gondolta, több figyelmet érdemelnek az utca állandó, néha kecses, néha otromba tartozékai, a városélmény szerves részei. Nemcsak egyszerűen kiemelte őket a szürkeségből, hanem helyzetbe is hozta valamennyit, hogy egyéniségük, érdekes formaviláguk érvényesüljön. Így születtek ezek a hangulatos utcabútor-portrék. Bizonyítják, hogy (ismét Baudrillard-t idézve) a tárgy a valódi világgal és az ember szükségleteivel való pontos kapcsolatában teljesedik ki.

Vámos László

Cement, fény, zene / Cement, Light, Music / Ciment, lumière, musique/ Zement, Licht, Musik

Az építész mondanivalója, írta Jean-Claude Lemagny, a cementben testesül meg, a fényképészé a fényben. Vámos Lászlót (1912–1983) azonban cementnél, fénynél jobban érdekelte a zene. Mondhatni: a zene bűvöletében élt. Budapestet fényképezve a látványból a zenét bontotta ki: az összhangot, az ellenpontot, a házak, terek, utcák ritmusát kereste szenvedélyesen. Érzelmeiről szemérmesen hallgatott, fényképei azonban árulkodnak: a múltból itt maradt, ódon városrészek, melyekből szinte sugárzik a zene, közelebb álltak hozzá, de szakmai becsületből az új lakónegyedek legtöbbször néma épületeit is megmutatta.

Szabó Judit

Állattársak / Pets / Compagnons à quatre pattes / Unsere Tiergenossen

Budapestet, ahogyan más városokat, nemcsak emberek lakják, hanem állatok is. Szabó Judit hangulatos körképe a fővárosi állattartókról bizonyítja: kedvenceink nem csupán kutyák és macskák, hanem elképzelhetetlenül tarka állatsereglet. A szótlan barátok néha bohókás, néha furcsa, gyakran megható seregszemléje bensőséges kapcsolatot sugároz, amit jó látni. Ám ez sem vakíthat el bennünket annyira, hogy megfeledkezzünk azokról, akik nem szerepelnek a fényképeken, a lelketlen gazdákról, a kóbor állatokról. Még 1943-ban jegyezte fel Elias Canetti: Nem jó, hogy az állatok ilyen olcsók. Józanságra intő, figyelemre méltó gondolat.

Fazekas István

Lüktető város / Pulsing City / Vibrante ville / Pulsierende Stadt

Vajon mitől olyan népszerű Budapest a külföldiek körében? Miért nyilatkoznak róla néha túlzásnak tűnő elragadtatással? Fazekas István (1973) negyven fényképe kimerítő és hiteles választ ad a szónoki kérdésre. A fiatal fotóriporter túllépett a városfényképezés merev szabályain, és friss, elfogulatlan szemmel nézett körül a városban. Nem a nevezetes tereket, épületeket, városrészeket, hanem a lüktető város élettel teli, ritka pillanatait örökítette meg sok szakmai leleménnyel. A pillanatok összességét tekinthetjük a főváros mikroklímájának. Ezek villannak föl Fazekas István felvételein, megmutatva, mitől különös és egyedi város Budapest.

Fényes Tamás

Hatvanas évek / The Sixties / Années soixante / Die sechziger Jahre

„Fényes (1924-1990) … jellegzetes képeinek titka a gyermeki rácsodálkozás: Jé, ilyen az utcaseprő, a szerelmespár, a sakkozók a téren, így érkezik a szén, így szorít a cipő, így megy hazafelé a mosógép. Közben az is kiderül, hogy bármennyire rátelepszik a politika a mindennapokra, az életet nem tudja megfojtani, mert ahol tövis van, ott rózsa is nyílik.”

-->

Szólj hozzá!

Címkék: budapest