A Városháza könyveiről |
A Városháza 1991-ben kezdte kiadói tevékenységét. Az első kötetet 1992-ben adta ki. |
A mi Budapestünk |
Már az internetet is elérhető „A mi Budapestünk” sorozat!
A sorozat zsebre vágható kis köteteinek olvasóközönsége a környezetére rácsodálkozni képes városlakó és az ide látogató idegen. A könyvek egy-egy témát kicsit alaposabban járnak körül, mint a város egészéről szóló útikönyvek. Stílusuk vállaltan nem egységes. A szerzők személyéből következően vannak köztük szépirodalmi jellegű írások, irodalmi igénnyel készült ismeretterjesztő szövegek, de a kötetek többsége a téma szakértője által írt ismeretterjesztő munka.
A sorozat három nyelven jelenik meg (magyar, angol, német), néhány régebbi kötetnek olasz nyelvű változata is van. (Sorozatterv: Köböl Vera, 2002-től Csöllei Balázs. A köteteket Köböl Vera tervezi).
Adamkó Péter-Dénes György-Leél-Ossy Szabolcs: BUDAI BARLANGOK THE CAVES OF BUDA / DIE HÖHLEN VON BUDA / LE GROTTE DI BUDA
Budapest barlangváros, sőt "barlangfőváros". A huszadik század föltárásai tették ismertté a város alatt húzódó, hévizes ásványi képződményekben gazdag, látványos, több kilométeres barlangrendszerek sorát. A kötet a barlangok keletkezéstörténetét, a feltárások eseményeit ismerteti, és kalauz a túrázók számára. Fotó: Czajlik István, Hász András
Bodor Ferenc: PESTI PRESSZÓK COFFEE HOUSES / DIE PRESSOS DER STADT (A kötet írásai kevés kivétellel a Magyar Narancsban is megjelentek.)
A kiürült, elszegényedett, elbigmekesedett vendéglátóipar vendégellenes világában az idősebbek nosztalgiával emlékeznek a füstös, sárgult selyemlámpaernyős, zongorás eszpresszókra. A polgárok, szerelmespárok egykori menedéke fölött - legalábbis Budapesten - eljárt az idő. Fotó: Frankl Aliona, Lugosi Lugo László, Drégely Imre, Szatmári Gergely, Makáry István.
Boros Géza: SZOBORPARK STATUE PARK / STATUENPARK
A világon elsőként Magyarországon létesült a kommunista korszak köztéri szobraiból témapark. A rendszerváltozás következtében eltávolított budapesti emlékművek szabadtéri kiállítása 1993 óta fogadja a látogatókat. A kötet bemutatja a Szoborpark építészeti koncepcióját, és végigvezet bennünket az egyes szobrok történetén, betekintést nyújtva az 1945 és 1989 közötti időszak politikai emlékműkultuszába.
Buza Péter: DUNA-HIDAK BRIDGES OF THE DANUBE / DIE BRÜCKEN DER DONAU / I PONTI SUL DANUBIO
Budapest a Duna városa. A medernek éppen ez a szélessége a legideálisabb keret, amelyben Buda, Óbuda és Pest egy kompozícióként megjelenhet. Ez a titka a panoráma kivételes, vonzó harmóniájának. A könyv végigtekint a folyón való átkelés történetén, leírja gyönyörű hídjainkat.
Buza Péter: FORRÁSOK ÉS DÍSZKUTAK SPRINGS AND FOUNTAINS / QUELLEN UND ZIERBRUNNEN / SORGENTI E FONTANE
A korai forrásfoglalások csak a víz védelmére készültek, késobb állandó épületet emelt a víznyero hely fölé a használó. A kútházakkal együtt aztán megjelent a díszítés is. A középkorban már igazi díszkutak is születtek. Budapesten csak a XIX. század utolsó harmadában jelentek meg azok a kutak, melyeknek egyetlen feladatuk, hogy a város - a közparkok és közterek - díszei legyenek. Fotó: Szathmáry Zoltán, Gadányi György.
Buza Péter-Gadányi György: FEL A FEJJEL! TOWERING ASPIRATION / KOPF HOCH!
A múlt század utolsó negyedében világvárossá lett Budapest tornyos, kupolás polgárházainak tetőit fényképezte Gadányi Gyögy. Buza Péter irásai a magukat a főrangúakhoz mérő, öntudatos polgárokról és házaikról szólnak.
Csernus-Lukács Lajos - Triff Viktor - Zsigmond János: BUDAPESTI TEMETŐK THE CEMETERIES OF BUDAPEST / BUDAPESTER FRIEDHÖFE
Szerkesztette és a bevezetőt írta Gerle János.
A kötet főként magánszorgalomból végzett kutatások adatait összefoglalva igyekszik eligazítani a látogatókat a budapesti temetők értékei között. Rövid történeti összefoglalók után az egyes temetők neves halottainak sírjait és a jelentős síremlékeket veszi sorra, a terjedelmi korlátok miatt erősen válogatva. Fotó: Gerle János.
Dent, Bob:
BUDAPEST FOR CHILDREN / BUDAPEST FÜR KINDER
A csak angol és német nyelven kiadott kötet a fővárosban gyerekkel (a totyogó kortól a kiskamasz-korig) hosszabb idot töltő külföldieknek nyújt segítséget a turisztikai nevezetességek ismertetésén túl sok gyakorlati tudnivalóval, tanáccsal is szolgálva. Rajzok: Pintér József.
Kristin Faurest: TÍZ TÉR TEN SPACES / ZEHN BUDAPESTER PLÄTZE
A szerző kertépítész és egyetemi oktató, többek között a Royal Botanic Gardens of Kew-ban tanult. Amerikában született, de már sok éve Magyarországon él. A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti karán doktorált 2007-ben, szakmáját most Magyarországon gyakorolja (kerteket tervez, köztér-rehabilitációval foglalkozik) és tanítja is. Járt a világ számtalan terén, magán- és közparkjában, s bár helyismerete sok született fővárosit megszégyenítene, nézőpontjában megőrzött valami „idegenséget”. Nincsenek a városról öröklött ismeretei, így aztán nem is elfogult. A bemutatott tíz teret ő választotta. A helyek történetéről csupa olyasmit közöl, amit fontosnak – vagy pusztán érdekesnek, különösnek talál. Kritikája, megjegyzései a jelenről és a jövőről szenvedélyes szakmai érdeklődését, elkötelezettségét mutatják. Nézzük hát meg tereinket most az ő szemén keresztül!
Fotó: Glázer Attila
Ferkai András: LAKÓTELEPEK HOUSING ESTATES / WOHNSIEDLUNGEN
Lakótelep… baljóslatú szó. Tízszintes panelházak jutnak az ember eszébe, köztük kiégett fű a senki földjén. Pedig a lakótelep szónak nem volt mindig ennyire negatív csengése. A telepszerű építésnek számos egyéb formája létezett. A maguk idején jól szolgálták céljukat, nagy részük ma is jól működik. Lakóik többnyire szeretnek ott élni. A sorozat köteteinek terjedelme nem engedi meg, hogy valamennyi említésre méltó lakótelepet bemutassuk, de a szerző igyekezett minden korszakból és fajtából a legjellemzőbbeket vagy a legérdekesebbeket kiválasztani. A nagyjából kronologikus rendet követő példák mintegy száz év történetét ölelik fel, az 1880-as évektől az 1989-es rendszerváltozásig. Fotó: Pólya Zoltán A sorozatot Csöllei Balázs, a kötetet Köböl Vera tervezte. A sorozat negyvenedik kötete!
Ferkai András: Modern házak Modern buildings / Moderne Gebäude
Úgy döntöttem, nem törődöm azzal, kinek a kezébe kerül a könyvem, hogy szakmabeli vagy laikus olvassa, honfitársam, vagy külföldről érkező turista. Azokat a házakat választom ki, amelyek számomra kedvesek. Vagy azért, mert velük nőttem fel, jártam bennük, esetleg tervezőjüket is személyesen ismertem, vagy pedig olyan kiváló épületnek tartom őket, amelyek megérdemlik a figyelmet. Megpróbálok úgy írni róluk, hogy az olvasó kedvet kapjon nyakába venni a várost, és a helyszínen megismerkedni egyik-másik épülettel. Vagy ha erre nincs módja, akkor legalább megtudjon valamit ennek a korszaknak az építészetéről, szakmai életéről és leginkább a város terein-utcáin, házaiban egykor zajló életről. Nem lehettem szemtanúja, de meggyőződésem, hogy a harmincas évek Budapestnek ugyanolyan fénykora volt, mint a Gründerzeit vagy a szecesszió időszaka. Fotó: Hajdú József
Ferkai András: ÜZLETPORTÁLOK SHOPFRONTS / GESCHÄFTSFASSADEN
Az üzletportál tűnékeny műfaj, hű tükre a korszak kereskedelmi kultúrájának és általános tárgykultúrájának is. Városunk üzletportáljai nagyjából másfél évszázad történetéről beszélnek. A kereskedelmi kultúrának voltak ez alatt felívelő szakaszai, fénykora és ijesztő mélypontjai is. Fotó: Frankl Aliona, Ferkai András, Gadányi György, Lugosi Lugo László.
Földes Mária: HÁZDÍSZNÉZŐBEN ORNAMENTATION / HAUSORNAMENTIKSCHAU / CASE DECORATE
Az utcán járva az ember ritkán emeli tekintetét a kirakatok szintje fölé, pedig érdemes. Ez a kötet sétára invitál. Ha séta közben felnézünk, különös világ tárul fel előttünk. A házak, melyeket a szerző vezetésével felkeresünk, izgalmas, tevékeny korszakban, a századforduló idején épültek. Fotó: Csigó László.
Gábor Eszter: ANDRÁSSY ÚT ANDRÁSSY AVENEU/DIE ANDRÁSSY STRASSE
Az Andrássy út, a pesti Sugárút nemcsak egy város reménysége, hanem egy korszak jelképe is lett. Megnyitásának eszméje alig egy évvel a kiegyezés után, öt évvel a városegyesítés előtt merült fel. Építése az Országos Kiállításig tartott, fénykorát az első világháborúig élte. A "boldog békeidők" elmúltával jelentősége halványult, de varázsa mindmáig megmaradt. 2002. nyarától az Andrássy út a világörökség része. Fotók: Hajdú József, Sztraka Ferenc, Erdélyi Mór, Klösz György, valamint archív felvételek a Budapesti Történeti Múzeumból, Budapest Főváros Levéltárából és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből.
Gábor Eszter: BUDAPESTI VILLÁK VILLAS IN BUDAPEST / BUDAPESTER VILLEN
A XIX. században épült nyaraló villák után, a városegyesítést követő évtizedekben az Andrássy úton megjelentek a már állandó tartózkodásra tervezett polgári villák. Az új hidak építésével Budán is megindult a villaépítés. A két háború közötti korszak a villaépítés fellendülését hozta. A kötet a kronologikusan és topográfiailag is jól tagolódó budapesti villaépítések történetét tárgyalja, és bemutatja az épülettípus még látható - rombolást és átépítést túlélt - kevés megmaradt példáját is. Fotó: Barka Gábor.
1 kommentCímkék: budapest |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
orgyen 2011.03.14. 03:45:40
Mármint a www.klubhalo.hu/ oldalon keresztül? Egész' pontosan hol? :roll: