Minden ami Budapest

Összesen 101, a fővárosi lakosság ellátottságára vonatkozó mutatót ábrázoltunk a főváros térképén, egy 77 egységből álló körzeti szintű bontásban. A munka elkészítéséhez az ebben a beosztásban tényadatokat, valamint a 10 ezer fős lakossági megkérdezés adatait használtuk fel. Ezek alapján képeztük a lehető legszélesebb értelemben vett közösségi ellátás mutatóit. A mutatók alapján az ellátás különbségeire vonatkozó következtetések levonására, az eddigi eredmények alapján, a most folyó viták kiértékelése után, egy átfogó tanulmány keretében kerülhet sor.

Az alábbiakban összefoglaljuk a térképekkel kapcsolatos legfontosabb módszertani tudnivalókat, amelyek nélkülözhetetlenek értelmezésükhöz.

A fővárosnak jelenleg nincs a kerületi beosztásnál kisebb egységekből álló hivatalos felosztása. Budapest esetében a Statisztikai Hivatal által az általános adatgyűjtés esetében alkalmazott legfinomabb egység a kerület. Így tehát mindazoknak, akik ennél finomabb kialakításra törekszenek, újra és újra elölről kell kezdeniük a munkát.

Az új övezetek kialakítása során arra törekedtünk, hogy az övezetek minél több szempontból homogén egységek legyenek. Ez azt jelenti, hogy hasonló számú ember lakjon bennük, többé-kevésbé hasonló társadalmi státust reprezentáljanak, hasonló városépítészeti jellemzőkkel rendelkezzenek. E szempontok összehangolása meglehetősen nehézkes és rengeteg kompromisszummal jár. Azok a szakemberek, akik korábban egy-egy határozott célra alakítottak ki sajátos területi rendszereket, könnyebb helyzetben voltak, hiszen egyetlen szempontnak könnyebb megfelelni. Ennek ugyanakkor az lett a következménye, hogy más szempontok sérültek, és az általuk kialakított területi rendszerek alkalmatlanná váltak általánosabb célok kiszolgálására.

A városon belüli övezetek kialakításakor megvizsgáltuk a postai irányítószám körzeteket, a választókerületeket, a városrendezési övezeteket, valamint a KSH által 1996-ban közzétett városrész-besorolást. A választókerületek és a postai irányítószám körzetek a városi ellátás és egyenlőtlenségek szempontjából ad hoc jellegűnek minősíthetőek, kialakításuk célja nagyon eltért a miénktől, a városi ellátás egyenlőtlenségeire összpontosító vizsgálat céljaira nem felelnek meg. A városrendezési övezeti rendszer, bár céljaink szempontjából homogénnek tekinthető egységekre bontja a várost, a mi szempontunkból túl sok, 526 egységet tartalmaz, ami ellehetetlenítette volna a vizsgálatot. Ennek megfelelően a KSH városrészeinek alkalmazása mellett döntöttünk, amelyek a fővárost 194 természetes egységre bontják. Tekintettel az adatgyűjtés szempontjaira, ezek esetében is bizonyos változtatásokra volt szükség:

• Az eredeti 194 egység helyett kevesebbet, 77 egységet alakítottunk ki;

• Az eredeti városrészek gyakran átnyúlnak a kerületek határain. Ezekben az esetekben a kerületi határnál ketté kellett osztani a városrészeket, hogy egységeink kompatibilisek legyenek a kerületi beosztással;

• Az összevonások esetében törekedtünk arra, hogy az így kialakított városrészek hasonló jellegűek legyenek, mind építészeti, mind társadalmi összetételüket tekintve;

• A városrészek közül néhánynak a népessége meghaladta az 50 ezer lakost. Ezeket az egységeket, általában fontosabb átszelő utak mentén, szintén kettévágtuk, hogy az egységek népessége ne haladja meg a kívánatosat.

A fenti megfontolások alapján alakítottuk ki a városi körzeteket, amelyeket a további munkánk folyamán alkalmazni kívánunk. Úgy véljük, hogy az egységek mindenben megfelelnek a vizsgálat kritériumainak. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi kutatás keretei nem teszik lehetővé, hogy a várost épületről épületre járva alakítsuk ki az új, minden szempontnak maximálisan eleget tevő rendszert, a mások által elvégzett területi besorolásoknak kell bázisul szolgálniuk az általunk kialakítandó rendszernek.

1996-ban a KSH egy kiadványában felelevenítette a korábbi városrészek rendszerét. Ez 194 olyan budapesti egységet jelent, amely korábban szerves része volt a város életének, közigazgatásának és a legtöbbje ma is használatos elnevezés. E területi egységek megfelelnek az új övezetek kialakítása kapcsán előzetesen megjelölt céloknak: a lakosság összetétele és a városépítészet szempontjából többé-kevésbé homogének. Három olyan probléma merült fel ezen övezetekkel szemben, amely mindenképpen beavatkozást igényelt: 1.) túl sok van belőlük, 2.) meglehetősen nagyok az egyes övezetek között a népességszámból adódó különbségek, és 3.) több városrész kerületi határon is átnyúlik.

Az esetek döntő részében az új egységek városrészek összevonásával alakultak ki. Arra törekedtünk az új egységek kialakítása során, hogy ne növeljük lényegesen az új egységek belső heterogenitását, sőt, például a kettéválasztások esetében olyan határt definiáljunk, amely eleve elválasztja egy történelmi városrész alegységeit. Ilyen természetes határvonal lehet egy-egy sugárút, autópálya bevezetőszakasz vagy körút. Az összevonások vagy szétválasztások olyan beavatkozások, amelyeket különböző szakemberek különböző módon ítélhetnek meg. Annak érdekében, hogy az általunk kialakított övezeti rendszer ne csupán a mi véleményünkön alapuljon, hanem bizonyos mértékű konszenzus legyen mögötte, véglegesítése előtt jóváhagyattuk a jelen kutatás megrendelőjével. A fenti egyensúlyi szempontok mellett összességében 77 területi egységet alakítottunk ki.

Az induláskor cél volt, hogy a vizsgált ellátások esetében minél szélesebb körben rendelkezésre álljanak tény- és véleményadatok, hogy ezek összehasonlításából komplex mutatókat alakíthassunk ki, amelyek az ellátás valamiféle hatékonyságát mérik. Mind a tényadatok, mind a véleményadatok mutatószámok (pl. ezer idős emberre vetített nyugdíjasklubok száma) formájában kerültek fel a térképekre. A mutatószámokat a térképek előtt soroltuk fel.

A határozott törekvésünk ellenére több ellátási területen egyáltalán nem sikerült tényadatokat szereznünk (pl. infrastruktúra). A megszerzett adatokat viszont sikeresen alkalmaztuk a véleményadatokkal való összevetés során. A következő tényadatokat sikerült beszereznünk:

• Demográfiai adatok

• Fővárosi és kerületi intézmények listája

• Általános iskolák listája, adatai

• Egészségügyi intézmények listája és forgalmuk

• Zöldterületek listája, méretük (K.Hlatky Katalin: Budapesti zöldkalauz alapján, Magyar Almanach Kiadó, 2001.)

• Környezeti állapotra vonatkozó adatok (Adatok a főváros környezet állapotáról, Budapest Főváros Önkormányzata, 2000.)

• Az egyes övezetek beépítési adatai, valamint az infrastrukturális fejlesztések problémái (Budapest főváros településszerkezeti terve, Budapest Főváros Önkormányzat ? BFVT Kft, 1998.)

• Költségvetési, beruházási adatok (a Fővárosi Önkormányzat költségvetése)

• Tömegközlekedés adatai (BKV honlapja: menetrendek; és a BKV jármű hálózatónak térképe

• Kiskereskedelmi bolthálózat adatai

A lakossági véleményadatok egy speciálisan erre a célra készült vizsgálatból származnak, amelynek során 10 000 budapesti lakost kérdetek meg kérdőíves vizsgálat keretében. A minta az BM Népességnyilvántartó Hivatalától lett megvásárolva és a budapesti lakosságot kerületi szinten reprezentálja. Véletlen kiválasztásos eljárással lett leválogatva. A kérdezés lezárulása után ellenőrizték a minta torzulását, de a lekérdezett esetek kerületek szerinti megoszlása megegyezett azzal a megoszlással, amelyet a 2001-es népszámlálás során mértek. A kérdezés 2001. decembere és 2002. februárja között zajlott.

A kérdőív kizárólag a budapesti ellátásra és a közvetlen lakókörnyezet megítélésére, illetve a lakosság demográfiai, jövedelmi viszonyaira vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A kérdőív szerkezete hasonlít a későbbi mutatószámok témák szerinti szerkezetére, az eltérések technikai jellegűek, amelyek az interjúk sajátosságainak való megfelelés miatt kellett végrehajtani.

A kidolgozott mutatók 3 csoportra bonthatóak: 1. mennyiségi mutatók, 2. minőségi mutatók, 3. komplex mutatók. Az eredeti elképzelés szerint minden egyes problémához e három mutatótípus mindegyikéből egy-egy tartozott volna. Ez azonban az adatok elérhetősége, illetve jellege következtében nem minden esetben lehetséges.

A térképeken megjelenített mutatószámok látványosan jelenítik meg a legfontosabb összefüggéseket, az eredmények értelmezésekor azonban óvatosan kell eljárni. A térképeken a mennyiségi és minőségi mutatószámokat úgy ábrázoltuk, hogy az adatokat 5 egyenlő szakaszra vágtuk szét(1) . A komplex mutatók számítása esetében egy más eljárást kellett követni, itt a mennyiségi és minőségi mutatók összehasonlításával öt csoport alakul ki. A két eljárás közötti különbség a határesetek esetében eltérő besorolást eredményezhet. Végeredményben tehát fontos következtetések levonásakor a térképek mellett az eredeti adatokat is érdemes megvizsgálni.

A mennyiségi mutatók

Az eredeti elképzelések szerint a mennyiségi mutatók a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknál rendelkezésre álló tényadatok, amelyek a különböző szakterületek szakértőnél rendelkezésre állnak. Sajnos a legtöbb esetben ezeket a mutatókat más forrásból kellett beszerezni, több mutató esetében ezek sem tényadatok, hanem az e tekintetben lényegesen kevésbé megbízható, sok esetben más jelentéssel bíró lakossági megkérdezésből származnak. A legfontosabb esetekben ezt megjegyzésben külön is jeleztük, mert a lakossági érzékelés eltérhet a statisztikai mérés eredményétől. Talán legjellemzőbb példa erre a bűnözés mértékének az érzékelése, ahol nem olyan kézzelfogható jelenségről van szó, mint hogy be van-e kötve a vezetékes gáz.

Fontos lenne, hogy megoldják a fővárosban a közszolgáltatásokkal való ellátásra vonatkozó adatok rendszeres, egységes gyűjtését. Ezek az adatok elengedhetetlenek az ellátás különbségeinek felmérésére, illetve az ellátással kapcsolatos döntések meghozatalához. A jelenlegi adatgyűjtés és feldolgozás, amely nem a hagyományos fővárosi statisztika kerületi bontást, hanem annál egy finomabb felosztást alkalmazott, sokszor szinte megoldhatatlan feladattal került szembe.

A mennyiségi ellátást általában a körzetben az adott szolgáltatással ellátottak arányával vagy a szolgáltatás elérésével, illetve az intézmény percben mért távolságával mértük. (2)

A minőségi mutatók

A lakossági megkérdezés alapján gyakran több minőségi mutató is rendelkezésre állt egy-egy szolgáltatással való elégedettség mérésére. Minden esetben a legegyszerűbben értelmezhető, a leginkább átfogó jellegű mutatószámot alkalmaztuk. Ezek az adatok minden esetben a lakossági megkérdezésből származnak. Sok esetben a minőség is mérhető lenne objektív mutatókkal. E rendszerek kidolgozása kívánatos lenne. Néhány területen talán már megindult ezek kidolgozása, vélhetően azonban sokára lesz az, mire a most alkalmazott finomságú bontásban is rendelkezésre állnak majd.

Egyelőre tehát szinte lehetetlen különbséget tenni a szolgáltatás minősége és a lakossági elégedettség között. Valójában a várospolitika szempontjából lényeges lehet a két jelenség megkülönböztetése, mert eltérő beavatkozást igényelnek.

A komplex mutatók

A mutatók közül a leglátványosabb eredményeket, a legérdekesebb összefüggéseket a komplex mutatók biztosítják. A komplex mutatók az egyes ellátási területek mennyiségi és minőségi jellemzőinek, területi megoszlásának együttes vizsgálatát teszik lehetővé, átfogó képet adnak egy-egy problémáról.

A bonyolult mutatók lehető legegyszerűbb eljárással történő kialakítására törekedtünk. Mindkét skálát 3-3 egyelő részre bontottuk (3), és megnéztük, hogy mely övezetek esetében esik azonos módon a legfelső, középső vagy alsó harmadba mindkét mutató, illetve mely esetekben, milyen irányba térnek ki (4).

Témakörök

A mutatószámokat 14 témakörre bontottuk. Ebből a 14 témakörből 11 tekinthető szigorúan véve ellátási ? ellátottsági mutató-csoportnak, egy összefoglalja a lakosság szemével az adott körzet legfontosabb problémáját, kettő pedig a társadalmi, illetve gazdasági környezetet mutatja be.

A témakörök tehát a következők:

• I. Infrastruktúra

• II. Lakáshelyzet

• III. Tömegközlekedés

• HTML fájl megtekintése

• IV. Oktatás

• V. Kultúra

• HTM fájl megtekintése

• VI. Sport, szabadidő

• VII. Egészségügy

• HTM fájl megtekintése

• VIII. Szociális ellátás

• IX. Közbiztonság, tűz- és katasztrófavédelem

• X. A környezet minősége

• XI. Ügyintézés

• HTM fájl megtekintése

• XII. Problémák a lakosság véleménye alapján

• XIII. Társadalmi környezet

• XIV. Gazdasági környezet

• HTM fájl megtekintése

A témakörök és azon belül a mutatószámok sorrendje követi a korábban kidolgozott, és rendelkezésünkre bocsátott mutatószámok rendszerében alkalmazott sorrendet. Az ábrázolt mutatók is az említett anyaghoz igazodnak. Csak azokban az esetekben tértünk ettől el, amikor nem állt megfelelő adat a rendelkezésünkre, azok a mutatók maradtak ki, amelyekhez semmilyen forrás nem állt rendelkezésre. Bizonyos esetekben a rendelkezésünkre bocsátott anyagok fontosnak ítélt új mutatók létrehozását indokolták. Néhány ilyen is bekerült a mellékelt térképek közé.

A jelen összefoglaló az elvégzett munka technikai értelemben való összegzését célozza meg. Ez kiemelten fontos a mellékelt mutatószámok, térképek értelmezéséhez.

A mutatószámok, térképek már jelen formájukban is rendkívül hasznosak lehetnek, segíthetik a főváros lakossága ellátásának szervezését, azoknak a munkáját, akik az ellátás és a szolgáltatások iránti igény összehangolásán fáradoznak. Két területen látjuk kiemelten hasznosnak a továbblépést: az egyik az elkészült adatbázis magasabb szintű feldolgozása, amely finomabb összefüggések, egy-egy területre vonatkozó információ alaposabb áttekintését jelentheti; a másik a kidolgozott mutatókkal kapcsolatos tapasztalatok alapján a vizsgálat rendszeres megismétlésének megvalósítása és így a változások mérése. Ez utóbbi a várospolitikai intézkedések hatásának fontos mérőeszközévé tehetné az itt megvalósult mutatószám-rendszert.